Hány évesek az állatok?

Sokan tudják, hogyan lehet a fák korát az évgyűrűket megszámlálva megállapítani. Soha ne tegyük próbára azonban ezt a tudásunkat a hatalmas törzsű mamutfenyő vagy egy afrikai majomkenyérfa esetében. Nagyjából egyívásúak mindketten: három-négyezer éves élőlényei bolygónknak. De még így is csak kisöccsei egy ausztráliai pálmafajtának, amely 15 ezer évével a Föld legöregebb élőlénye.

Állati évgyűrűk persze nincsenek, ezért egy-egy állat korát gyakran igen nehéz meghatározni. Az állatkertben vagy a sertéstelepeken tudják, hogy melyik lakójuk mikor és honnan érkezett oda. Mi a helyzet azonban a szabadban élő vadakkal vagy a halakkal? Akadnak támpontok. A halak pikkelyeiből következtethetünk életkorukra, ugyanúgy, mint az évgyűrűkből a fákéra. Ezeknek is rétegstruktúrájuk van: a rétegek az évekkel gyarapodnak. A halak korát nagyjából megítélhetjük nagyságuk alapján is, mert életük végéig állandón nőnek.

A tudomány számára kemény feladat az egyes fajok élettartamának megállapítása. A tudományos életkor-vizsgálatok abból indulnak ki, hogy egy öreg, elgyengült állat ráncos bőre alatt – ugyanúgy, mint egy öreg légy kitinpáncélja alatt – csökken a szövetekben a víz koncentrációja, az enzimek tevékenysége gyengül, és az idegsejtek „elöregszenek”.

Az emlősök korát ősidők óta a leggyakrabban fogaik kopottsága alapján határozzák meg. Tudjuk: a lóra alkudó gazda is a kiszemelt állat fogait vizsgálgatja. Ám a cápa óriási fogazata és a hód kis metszőfoga is pontos felvilágosítást ad az állat koráról. Az elefánt korát is gyakran agyarának hosszán mérik le, – ez azonban megtévesztő lehet, mert az elefántagyar hossza nem annyira az állat korától, mint inkább életkörülményeitől függ.

Ma már tudjuk, hogy az élettartam a sejtosztódások számától függ. Egy hörcsög vagy egy sertés sejtjei mindössze 15-ször osztódnak. A legrövidebb életűek azok a szervezetek, amelyekben a sejtosztódások száma csekély, vagy rövid a sejtosztódások közötti idő. Ha tehát egy élőlénynél ezek a paraméterek a fejlődés során szerény határok között maradtak, élete gyorsan múlandó.

A bolha három évig is kínozhat állatot, embert. A karcsú testű, két pár hártyás szárnyat viselő kérész, más néven tiszavirág azonban valóban kérészéletű: a párosodás és peterakás után néhány órával elpusztul, méghozzá „üres gyomorral”, mert szájrésze elsatnyul.

Egy házi légy átlagos élettartama 1 hónap. A fejlődés ravaszságára példa az egyik légyfajta, amelynek lárvái a békákat gyötrik. Ez a légy, mondhatni, ereje teljében válik meg az élettől. Ha meglát egy békát, addig táncol az orra előtt, amíg az lenyeli. A légy, amelyben megértek a tojások, így feláldozza saját életét, hogy utódait meleg helyen helyezhesse el.

Olykor viszont még egy fajon, fajtán, sőt populáción belül is számottevő korkülönbségek vannak. ĺgy például a méhek, a hangyák és a termeszek királynői 20–30-szor hosszabb ideig élnek, mint „dolgozó” gyermekeik.

A holló közismerten hosszú életű, állítólag 80–90 évet is megél, ám a legtöbb vadon élő madárfaj egyedeinek háromnegyede elpusztul hathónapos kora előtt. Ezzel szemben a kis szorgalmas vakond 50 évig robotol a föld alatt. Az élethossz tekintetében felülmúlhatatlanok a közmondásos lassúságukról ismert teknősbékák. Egyesek 300 évig is elélnek. Hány emberöltő is három évszázad, azaz egy „teknőcöltő”?

Az emlősök közül csak az elefánt élettartama vetekszik az emberével. Egy szavahihető leírás szerint volt elefánt, amely 140 éves kort ért meg. Az ormányos matuzsálem után az élethossz tekintetében a hód és a barnamedve élettartama áll legközelebb a miénkhez.