Habsburg Ottó már megbocsátott

Berlin/Budapest. Habsburg Ottó, az utolsó osztrák császár és magyar király fia már rég megbocsátott a 90 évvel ezelőtt szarajevói merényletet elkövető Gavrilo Princip utódainak.

– Az az elvem, hogy egy ellenségeskedésnek nem szabad két évnél tovább tartania. S ebben az esetben igencsak elmúlt az a két év – nyilatkozta Habsburg Ottó az Augsburger Allgemeine szombati számában. Habsburg Ottó arra a kérdésre, hogy a szarajevói merénylet nélkül az I. világháború sem lett volna, kijelentette: valószínűleg előbb-utóbb a merénylet nélkül is konfliktus alakult volna ki...

A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, Holló József is nyilatkozott a Ferenc Ferdinánd meggyilkolásának évfordulója alkalmából, s mint mondta: huszonhét országban, köztük néhány egzotikus helyen, mint Hawaii-on vagy Vietnamban is nyugszanak I. világháborús magyar katonák, akiknek síremlékei többségükben gondozottak. „Akadnak elhanyagolttá vált temetők, de általában elmondható, hogy az első világháborúban, idegen országban elhunyt magyar katonák sírjai rendben vannak” – mondta. Hozzátette: a világ 27 országában, több százezer I. világháborús magyar katona nyugszik. Számos országgal, így a többi között Oroszországgal, Ukrajnával, Németországgal, Ausztriával vagy Lengyelországgal kormányközi egyezmény szabályozza a hadisírok gondozását, míg a többi állammal egyfajta „gentlemen’s agreement” alapján rendezik ezt a kérdést. Idén júniusban Olaszországgal kötöttek ilyen megállapodást, amely azért különösen fontos, mert több mint 40 ezer magyar katona nyugszik az itáliai félszigeten és Szicíliában.

Érdekességként említette, hogy I. világháborús magyar hadisír van például Hawaii-on is, ahová hadifogolyként hurcoltak el néhány foglyot, vagy Vietnamban, ahol missziós feladatokat láttak el magyar katonák. Szintén érdekesség a jeruzsálemi Sion-hegyen található 16 magyar katona sírja, akik az 1916-os török háborúban estek el. Elmondta: az egyezmények természetesen kölcsönös alapon nyugszanak, hiszen Magyarországon is több százezer, a két világháborúban elhunyt külföldi katonát temettek el. Ugyanakkor a genfi egyezmény is azt mondja ki, az idegen országban elhunyt katonákról az adott állam kell hogy gondoskodjon – fűzte hozzá a főigazgató.

A négy évig tartó harcokban körülbelül 10 millió ember esett el és további 10 millióan haltak meg járványok, éhség következtében; több mint 20 millióan megsebesültek. Az 1914 nyarától 1918 novemberéig tartó hadműveletekben világviszonylatban 54 millió tiszt és katona vett részt, akiknek több mint egyhatoda elpusztult, másik egyhatoda megnyomorodott. A háború kitörésekor Ausztria–Magyarország hadkötelezetteinek száma közel 8 millió volt, a Monarchia a háború folyamán majdnem ötmillió katonát vesztett halottakban, eltűntekben, megnyomorodottakban.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?