Gyorsan elkészül, ráadásul energiatakarékos

Melyek a készházak előnyei? A legfontosabb talán, hogy egy készház harmadannyi idő alatt épül fel, mint egy hagyományos technológiával készült épület. Ráadásul az üzemben előre gyártott nagypaneles (fal nagyságú panelekből gyártott) technológiával egy átlagos – kb. 100–120 m2 hasznos alapterületű – egyszintes családi ház összeszerelési ideje a helyszínen alig egy nap. Ezzel a kőművesek nem igazán tudnak versenyezni.

Spóroljunk a fűtésen!

A készházak lényegesen jobb hő- és hangszigeteléssel rendelkeznek a hagyományosnál. Ez az ismert energiaárak és zajterhelések mellett nem lényegtelen szempont. A szigetelés mértékét a hőátbocsátási tényezővel – szaknyelven (egyre inkább közismerten) k értékkel – szokás jellemezni. Hagyományos szerkezet esetén ez 0,7–0,5 közötti értéket mutat, míg a könnyűszerkezetes házak esetén az alkalmazott építőanyagok függvényében 0,4–0,19 között mozog. A számok magukért beszélnek, főleg, ha hozzátesszük, hogy ezt a pénztárcánk is megérezheti: a jobb hőszigetelés akár 40–50% fűtésenergia-megtakarítást is jelenthet. Itt kell megjegyeznünk, hogy az új technológiával épített falaknak nincs hőtároló képességük, amit pedig nagy előszeretettel említenek a régi masszív szerkezetek előnyeként. Nem teljesen egyértelmű ez az előny: téglaháznál ősszel, a fűtési szezon elején néhány napig a falakat fűtve didergünk a szobában, a favázas házak esetében pedig néhány perccel a fűtés beindítása után már „neki lehet vetkőzni”. Sokan erre azzal válaszolnak, hogy bezzeg nyáron a hűvös tégla... Nos, ez valóban igaz, de csak egy ideig. Amíg nem töltődik fel a fal a nap melegével. Aztán este, amikor lefekszünk és aludnánk, akkor működik a fizika: a falból áramlik a meleg. A hőtároló képesség nélküli falnál viszont a kellemes esti szellővel átszellőztetjük a lakást, és nem kell fuldokolnunk lefekvés után.

Nem kártyavár

A könnyűszerkezetes házak gyakorlatilag mindennel felszerelhetők, amivel a téglaházak, viszont sokkal egyszerűbben, hiszen nem szükséges betonfúró, szögbelövő, vagy hasonló szerkezetek. Felvetődik a kérdés: hogyan tehetünk fel nehezebb tárgyakat a falra? Nagyon egyszerű a megoldás: minden szárazépítésű (gipszkartonos) boltban kapható olyan rögzítőelem, amivel egy 12,5 mm-es gipszkarton lapra elemenként 25 kg felhelyezhető a falra. Több szerkezetnél alkalmaznak olyan megoldást, hogy a gipszkarton közvetlenül faforgács lapra kerül felcsavarozásra, légrés nélkül. Ebben az esetben ez a súly növelhető akár 40–50 kg-ra is. Ez azt jelenti, hogy akár a konyhabútor elemei is gond nélkül felszerelhetők. Az egyszerűbb, könynyebb tárgyak pedig kisméretű facsavarral csak a gipszkarton lapra csavarozhatók.

Meddig használhatjuk?

Egy épület élettartamát nem csak a fal anyaga határozza meg. Az építtetők többsége mégis ezt tartja a legfontosabbnak. Bármelyik építési mód lehet hosszú és rövid élettartamú, ez a kivitelező által alkalmazott technológiai fegyelemtől függ. A fenyőfa megfelelő előkészítése és védelme esetén 600 évig őrzi meg alapvető fizikai tulajdonságait, míg pl. a beton 80 évig szilárdul, 80 évig bomlik. A falon túl a különböző burkoló- és felületkezelő anyagok különböző élettartamot határoznak meg. A készház-technológiával készült épületek, semmivel sem rövidebb, sőt bizonyos esetekben hosszabb élettartamúak, mint a hagyományos technológiával készültek. (o, mi)