Gyógyító nevetés

A nevetés öl – írta egy francia gondolkodó, a megalázás gyötrő pillanatainak évszázados tanulságaként. A szívspecialisták idei legjelentősebb konferenciáján, a floridai Orlandóban viszont ennek ellenkezőjét hangsúlyozták: a nevetés gyógyít, mert jó a szívnek, karbantartja a keringési rendszert. Igazi gyógyszerhez illően még a javasolt dózist is megadták. Ellenjavaslat nincs. Olyan orvosság ez, amely mindenkit gyógyít, férfiakat és nőket, fiatalokat és öregeket. A Maryland Egyetem kutatói ezt a véleményt szellemes módon, tudományos hitelességgel is alátámasztották. Húsz önként vállalkozó karján mérték a vér áramlását, először egy vidám, majd egy drámai hangvételű film vetítése révén. Az előbbi egy tekebajnok csetlése-botlása kapcsán adta a nevetnivalók sokaságát. A kísérleti nézők véráramlása oly mértékben növekedett, hogy a vetítés után 45 perccel is mérhető volt a hatás. Pontosan az ellenkezőjét váltotta ki a normandiai partraszállásról készített dráma – 20 néző közül 14 esetében a vérkeringés lassulását váltotta ki.

A nevetés segíti egészségesen tartani a vér- és nyirokereket, valamint a szív üregeit bélelő egyrétegű laphámot, az endotéliumot, csökkentve a szív- és érbetegségek kockázatát. Hatása a mozgáséhoz hasonlítható, például az aerobik-gyakorlatokéhoz, ám nem okoz izomlázat és a mozgáskorlátozottakat sem zárja ki a „gyógymód” alkalmazásából. A torna, a különféle testmozgás a véredények tágulását közvetlenül szolgálja, a nevetés viszont kémiai közvetítéssel kelti a tágító hatást, a dilatációt.

A kardiológusok életstílusreceptje: hetente háromszor tessék harminc percig alaposan átmozgatni a testet. A nevetés dózisa pedig negyedóra, ám naponta. Csupán egy a bökkenő: találunk-e okot mindennapi életünkben ennyi kacagásra?