Gyertyagyújtás advent idején

A többi gyertya a következő adventi vasárnapokon lobban lángra. Térségünkben, a szlovákiai magyarság körében a szokás viszonylag új keletű, s fölbukkanása, elterjedése az utóbbi évtizedre tehető. 1989 előtt adventi koszorút jószerével csak az osztrák televízióban vagy külföldi karácsonyi üdvözlőlapokon láthattunk, mára ott van városaink piacain, képes újságjaink karácsony előtti számaiban. Hermann Bausinger vizsgálódásaiból tudjuk, hogy az adventi koszorú meglehetősen új képződmény. Északnémet területen, protestáns egyházi körökben alakult ki a 19. század első felében (az első egyértelmű nyoma 1833-ból származik), majd elsősorban polgári, ipari környezetben, az iskolai képzőművészeti nevelés és a virágkereskedelem közvetítésével terjedt. A katolikus délnémet és osztrák területeket a szokás csak az első világháború után érte el. Bécsben is a húszas években bukkan fel. Utána a katolikus egyház és a hívek révén terjedt. Bár maga az adventi koszorú és a vele rokon adventi kalendáriumok új keletű találmányok, egyes elemei (örökzöld, idő- és fényszimbolika) sokkal régebbi gyökerűek. Az adventi koszorú napjainkban az egész német nyelvterületen ismert, a kapcsolódó kopogtató koszorúkkal és egyéb, karácsonyi hangulatot árasztó külső ablak- és ajtódíszekkel együtt. A jelenség ma szinte világszerte hódít.

Német telepesek révén az adventi koszorú már a két világháború között fölbukkan a Kárpát-medencében is. Gelencsér József a Móri-völggyel és a Zámolyi-medencével kapcsolatban az alábbiakat írja: „Valószínűleg német hatásra a két világháború között Csákváron néhány családnál feltűnt az adventi koszorú. Fenyőágból fonták, az adventi négy hetet szimbolizáló négy gyertyát tettek rá, és a sublótra helyezték. Minden adventi vasárnap az esti imádságnál eggyel több gyertyát gyújtottak meg rajta, így karácsonyhoz közeledve egyre erősödött a fénye. Csókakőn, Söréden, Bodajkon a templomban – az emlékezet szerint – hosszabb ideje helyeznek el adventi koszorút. Napjainkban is az a szokás, hogy a plébános a mise előtt gyújtja meg az esedékes számú gyertyát. A lakásokba viszont itt nem került be”.

A magyar néprajz legutóbbi összefoglalásában Tátrai Zsuzsanna az adventi koszorú magyarországi megjelenéséről a következőket írja: „Az adventi koszorú a ma népszerűsödő karácsonyi szimbólumok közé sorolható. A feltehetően német eredetű szokás Ausztriában a két világháború közötti időszakban kezdett terjedni. A virágüzletek hazánkban számtalan változatban, színes gyertyákkal és szalaggal készítik, népszerűsítik az adventi koszorút”.

Az 1995-ben megjelent szlovák néprajzi enciklopédia külön címszóban nem foglalkozik ugyan az adventi koszorúval, de az advent utolsó két mondata rá vonatkozik: „Az utóbbi időszakban városi környezetben elterjedt a szobabelső adventi koszorúkkal való feldíszítésének a szokása. Ez a hagyomány elsősorban a germanofón vidékekre jellemző”.

1989 előtt szlovákiai magyar képes hetilapban nem találtam adventi koszorúra utaló cikket, ám utána már szinte kötelező erővel, gyakorlatilag minden év karácsony előtti számaiban fölbukkan. Az 1990-ben indult katolikus hetilap, a Remény december 9-i számában László János adventi eszmefuttatása alatt már egy adventi koszorú fényképe látható, a következő szöveggel: „Amikor az adventi koszorú negyedik gyertyája is lángra gyúl, ez azt jelenti majd, hogy felkészülten, tiszta szívvel várjuk a kis Jézust.” A Hét ugyanebben az esztendőben karácsonyi ötlet címmel bemutat egy adventi koszorút, és leírja a készítés módját is.

Bálint Anna a Losoncon megjelent Nógrádi Szó című lapban „régi medvesalji karácsonyok”-ról a következőket írja: „A halottak napja után még egy alkalom nyílt a koszorúkészítésre. Az adventi koszorút fenyőgallyakból fonták, szárított virággal, fenyőtobozzal díszítették. Szerves tartozéka volt a négy gyertya, amelyeket advent vasárnapokon gyújtottak meg”.

Az Új Nő című képes folyóiratban 1997-ben jelent meg egy képes összeállítás arról, hogyan készítsünk egyebek között adventi koszorút.

A Fórum Társadalomtudományi Intézet komáromi Etnológiai Központja 1999 adventjében egy kérdőíves felmérést végeztetett el. Hét dél-szlovákiai településen vizsgáltuk meg az adventi koszorú ismertségi és elterjedtségi fokát.

Boldogfán 125 háztartást kerestünk fel, ebből 49-ben találtunk adventi koszorút. A templomban évek óta van adventi koszorú, advent kezdetekor a pap is beszél róla, a megkérdezettek döntő része a templomból, hittanóráról ismerte meg a szokást.

Sókszelőcén több mint ezer ház található, ebből 300 családot látogattunk meg (ezek vallási megoszlása: 233 katolikus, 67 református és 26 roma, akik egyéb ként szintén katolikus vallásúak). A vizsgáltakból 41 háztartásban találtunk adventi koszorút (25 katolikus, 16 református). A 26 roma háztartásból 7-ben volt adventi koszorú. A faluban van római katolikus és református templom is. Adventi koszorú egyikben sem volt.

Komáromban 349 háztartást látogattunk végig, ebből 156-ban volt adventi koszorú. Megvizsgáltuk egy lakótelepi utca összes háztartását, 289-ből 121-ben találtunk adventi koszorút. A város kertesház-övezetében 60 értékelhető kérdőívünk lett, melyből 34 pozitív választ tartalmazott.

1999 advent első vasárnapján a Szt. Rozália-templomban a reggeli misén kb. 20 adventi koszorút szentelt meg a pap. Az evangélikus és a református templomban is van évek óta adventi koszorú.

Kisújfalun 239 családot kerestünk fel, 21-ben találtunk adventi koszorút. A református lelkész 1998 adventjén egy adventi koszorút helyezett az úrasztalra, ami nagy felháborodást keltett a hívek körében. Elsősorban a „gyertyák miatt”.

Baraca 66 háztartásában egyetlen adventi koszorút sem találtunk. A faluban 3–4 éve egy német misszionárius pap (Lorenz páter) tevékenykedik, aki a magyar hívekkel szlovákul beszél. Ő az utóbbi években a templom első padsora fölé fölakasztat egy viszonylag nagy méretű adventi koszorút, négy hatalmas piros gyertyával. Amíg a helyi alapiskolában voltak hittanórái, addig oda is elvitte az adventi koszorút, és a gyerekeknek elmagyarázta a lényegét.

Rudnán 244 háztartást látogattunk meg, 44-ben találtunk adventi koszorút – 25 római katolikus, 12 evangélikus és 7 református családnál. A faluban evangélikus és református templom van. Adventi koszorú egyikben sem volt.

Rekenyeújfalu 220 háztartását látogattunk meg, mindössze 16-ban találtunk adventi koszorút, illetve arra való hivatkozást, hogy idén ugyan nincs, de tavaly volt (9 evangélikus, 6 római katolikus és 1 ateista családban). A római katolikus templomban körülbelül öt éve, az evangélikusban pedig három éve van adventi koszorú.

Az adventi koszorú tehát a kilencvenes években kezdett elterjedni a szlovákiai magyarság körében, annak is elsősorban nyugati szállásterületein. Elsősorban városi, továbbá értelmiségi, vállalkozói körökben ismert. Egyik legfontosabb terjesztője a katolikus egyház.

(Részletek egy hosszabb tanulmányból)