Geometriai alakzatok

Athén. Minószi falfestményeken több mint ezer évvel korábban megjelentek azok a geometriai alakzatok, melyeket a köztudat Arkhimédesznek tulajdonít.

A festmények matematikai jegyei azt sugallják, a késő bronzkori Minósz i. e. 1650 környékén sokkal előbbre járt a geometria ismeretében, mint azt eddig bárki feltételezte volna. Ezt állapította meg az Athéni Nemzeti Műszaki Egyetem kutató csoportja. A festményekre a jelenlegi Santorini, akkor Théra szigetén, az egykori minószi város, Akrotiri egyik épületének ásatása és restaurálása közben bukkantak rá. A városra egy vulkánkitörés mért végzetes csapást i. e. 1650 körül. Eddig 10 épületet tártak fel, köztük egy szokatlanul nagy alapterületűt, amely az ősi rakpart közelében állt egykoron. Méretéből és terjedelmes falfestményeiből ítélve a Xeste 3 névre keresztelt építmény valamilyen középület lehetett. A festmények legszembetűnőbb jegyeit spirálok egy sorozata adja, melyek mindegyike megközelítőleg 32 centiméter átmérőjű és pöttyökkel díszített. A csapat vezetője, Konsztantin Papaodisszeusz bebizonyította, ezek az alakzatok szinte tökéletes arkhimédeszi spirálok. Sok spirális alakzat fordul elő a természetben is, gondoljunk csak a csigaházra, Arkhimédesz spirálja azonban egyikre sem hasonlít.

A kutatók nem tudják, mennyire lehetett tudatos a geometria alkalmazása a minósziak munkájában. Mindenképpen kísérletezniük kellett a geometriai eszközökkel ahhoz, hogy megalkossák ezeket a festményeket. A spirálokat már évekkel ezelőtt észlelték a területen dolgozó régészek, de úgy vélték, szabad kézzel készültek. A mostani elemzések azonban azt bizonyítják, az ívek túl pontosak ehhez. A csoport vezetője szerint valószínűleg sablonokkal érték el ezt a pontosságot. A kérdés csupán az, hogyan készültek maguk a sablonok. (sg.hu)