Generációváltás a könyvtárban

Gyurkó Margit mintegy negyven évet töltött e könyvtárban, annak vezetőjeként. Mindig az az igyekezet vezérelte, hogy a könyveket közelebb hozza az olvasókhoz, kedvet csináljon nekik a hasznos időtöltés egyik leghasznosabbikához, az írott szavak csodálatos világában való elmerüléshez. Rendezvények sokaságát szervezte meg és bonyolította le a felnőttek és a gyermekek számára egyaránt.

– Sajnos, az utóbbi időben erősen csökkent a könyvállományunk, hiányzik a kellő utánpótlás – panaszolja. – Tavaly például mindössze 29 könyvet kaptunk a járási könyvtártól. Szerencsére a velünk szomszédos Nagyberegi Református Líceum sok-sok könyvvel igyekszik pótolni azt az űrt, amely jelenleg tapasztalható a könyvellátásban.

Különben a beregi könyvtár egyike a legjobbaknak járási viszonylatban. A könyvtáros gondoskodásának köszönhetően megőrződtek itt a régi kiadású szépirodalmi művek, lexikonok, szótárak, történelmi és művészettörténeti kiadványok. Összesen több mint 15 ezer könyv áll a látogatók rendelkezésére.

Egy külön részlegen – és ennek létesítése egyértelműen Gyurkó Margit érdeme – a falu múltját, népszokásait és mindenekelőtt a messze földön híres beregi szőttesek kialakulását bemutató anyagok találhatók meg. Különben ő maga is aktívan részt vett a helyi tradíciók, a betlehemes és húsvéti szokások gyűjtésében és feldolgozásában.

A könyvtáros szerint a líceum és a középiskola diákjai látogatják a legszorgalmasabban az intézményt. Ők alkotják az olvasók közel 60 százalékát, a nyugdíjasok úgy 20 százalékot tesznek ki, a többiek tanítók, mérnökök, kereskedők, vállalkozók stb. A legtöbben Jókai Mór, Móricz Zsigmond, Tamási Áron műveit, valamint a krimiket keresik.

Az első Nobel-díjas magyar író, Kertész Imre Sorstalanságának két példányát is sikerült megszerezniük. „Ezt a könyvet elsőként Sós Katalin kölcsönözte ki, aki az ungvári egyetem magyar filológiai tanszékén tanul, s nem sokkal a Nobel-díj kihirdetése után kereste fel könyvtárunkat. Mi tagadás, örömömre szolgált, hogy nyomban eleget tudtam tenni a kérésének. Azóta a könyv kézről kézre jár...” – mondja Gyurkó Margit

Ugyanakkor a könyvtár vezetője sajnálattal említi, hogy kevés a gyerekeknek és serdülőknek szóló könyv. Körülbelül 1200 ilyen példány áll rendelkezésre, márpedig ennek a mennyiségnek a duplájára lenne szükség.

Mint már szó esett róla, igen jó kapcsolatokat ápolnak a helyi líceummal, amely számos érdekes és értékes könyvet bocsátott a rendelkezésükre, zömmel vallási témájú kiadványokat, de más műveket is. A könyvtár szorosan együttműködik a Babics Zsuzsanna vezette kultúrházzal is, közösen szerveznek különböző műsoros esteket.

A könyvtár vezetője egyébként mintegy négy évtizedes munka után most letette a lantot. Jelentkezett egy lelkes és hozzáértő beregi kislány, aki átvette tőle a stafétabotot. Ez a személy pedig történetesen nem más, mint az unokája, Kovács Viktória, az Ungvári Közművelődési Szakközépiskola könyvtárosi szakának tanulója. Piciny gyermekkora óta él a könyvek vonzásában, bejárt a nagymamájához nap mint nap a könyvtárba. Jelenleg úgy két hónapja már ő vezeti a könyvtárat. Nagymamája viszont még féltő gonddal kíséri lépteit ezen a pályán, s ha csak teheti, ott van mellette, tanácsokkal segíti a munkáját.

Egy kevésbé látványos, anyagilag igencsak szerényen honorált, de annál fontosabb szakma a könyvtárosé. Nem tolonganak a jelentkezők ezen a pályán. Még ritkábban fordul elő, hogy a szakma szeretete átadódik a családon belül. Márpedig Nagyberegen ez történt.