Focus ST Line: már csak jó utak hiányoznak az igazi élményhez

Ami a külsőt illeti, sajnos kissé csillapítanom kell a lelkesedést, a fényképeken látható Focust ST Line-t ebben a kivitelezésben nagy valószínűséggel soha nem fogják megkapni. A fekete tetőt és a fekete keréktárcsákat ugyanis ehhez a változathoz nem lehet megrendelni, a márkakereskedés számára viszont kivételt tett a gyártó.

A sport jegyében

Az utastér nem okoz különösebb meglepetést, a fekete és a piros kombinációja dominál. Az ülések kényelmesek, hátul ugyan nincs túl sok hely, de két felnőtt azért elfér. A Focusban nagyon sok rakodótér van, így egy idő után garantáltan elfelejtik, mit melyik rekeszbe tettek.

A motorházban egy nagyon ügyesen beállított 1,5 TDCi erőforrás volt, amely természetesen a városi araszolgatásnál jóval többre képes. Ez az a motortípus, amellyel nem feltétlenül van kedvem letérni az útról egy versenypályára, másrészt a céltalan barangolásra ideális. A váltót főleg városi körülményekhez igazították, ezért a gyorsulás igazi élmény ezzel a Focussal, a hatgangos automata nagyobb sebességeknél érzékelteti először gyengéit, amikor jelentősen veszít dinamikájából. Manuálisan váltani a volán mögötti váltófülekkel lehet, a váltókar ilyen funkcióval nem rendelkezik.

Az alváz sportos beállítását az ST Line változatban érezni. Ez a Focus valamivel merevebb, magabiztosabban veszi a kanyarokat, viszont igazán kiélvezni olyan szerpentines kanyargós utakon lehetne, ahol százszázalékosan sima aszfaltfelület van. Ilyet pedig az országban aligha találnak. Az egyhetes tesztelés végén a fedélzeti számítógép 5,4 literes átlagfogyasztást mutatott száz kilométeren.

Beszélni nem érdemes

Már ebben a modellben is a SYNC három multimédia rendszer volt, amelynek egyik legnagyobb újdonsága azon túl, hogy végre matt érintőképernyőt kapott, a hangvezérlés funkciója. A tesztelt változatban a rendszer csak csehül értett. Szóbeli utasításokkal egyszerűbb funkciók állíthatók, mint a telefonhívás vagy a rádió átállítása. Amint valami bonyolultabbat akarnának a SYNC-nek elmagyarázni, például lediktálni egy pontos címet, valószínűleg nem járnak sikerrel – manuálisan úgy százszor gyorsabban kezelhető a navigáció s gyakorlatilag bármilyen más funkció, így a hangvezérlésnek különösebb értelmét nem látom.

A Ford Focus ST Line átlagos tulajdonságú motorral rendelkezett. Kellemes, dinamikus, de nem igazán az, amit egy ilyen külsejű autóba minden áron megrendelnénk. Az ST Line kivitelezés legnagyobb előnyét a dizájnelemekben látom, ebben különbözik a klasszikus Focustól és ezért tartom sokkal szebbnek. Akik igazán vagány autót akarnak, jó fogyasztással, azoknak az ST Line jó választás lehet.