Fejüket karddal ütik, verik

Afgán siíták ostorozzák magukat Kabulban az asúra ünnepénTASR/AFP-felvételAz asúra (arabul: a tizedik), amely muharram muzulmán hónap tizedik napjára – idén január 29-re – esik, a síiták gyászának csúcspontja, akik évről évre szenvedélyesen felidézik Huszein imámnak, Mohamed próféta unokájának halálát a kerbelai csatában elszenvedett veresége után. A hagyomány szerint Huszeint lefejezték, holttestét megcsonkították.

A síiták e legszentebb napján a hívek vezekléssel és fájdalommal emlékeznek imámjuk mártíromságára: feketébe öltöznek, gyászmenetben vonulva mellüket kezükkel, hátukat lánccal, fejüket karddal ütik, ostorozzák magukat, és azt skandálják, hogy „Ó, Huszein!“.

Tavaly a világ különböző részeiből több mint 3 millió hívő vett részt az asúrán az iraki fővárostól 110 kilométerre délre fekvő Kerbelában. Az asúra eredetileg kétnapos fakultatív böjt, amelyet Mohamed próféta rendelt el, de megtartása később a síita identitás alapja lett.

Az ortodox iszlámból kiszakadt síizmus a próféta utódlását illető politikai-vallási konfliktus szülötte. Alit, Mohamed unokatestvérét és vejét nevezték ki 656-ban kalifává, de erről vita támadt, és végül tárgyalások után Damaszkusz kormányzója, Muávija lett a kalifa.

A muzulmánok egy kisebbsége, akik azt óhajtották, hogy a Próféta utódai a leszármazottai legyenek, elutasították az alkut: ők voltak „Ali hívei“ (síat Ali, ebből lett a „síita“ megjelölés). Alit 661-ben meggyilkolták, fia, Huszein folytatta a harcot egészen a kerbelai csatáig, amelyben a szunnita Jazíd kalifa seregei győztek.

Nedzsef és Kerbela, ahol Ali és Huszein maradványai nyugszanak, a síizmus két legszentebb helye.