Esők helyett aszály

New York. Esők helyett aszályt hoz a globális felmelegedés – állítja az a tanulmány, amelyet az egyik legtekintélyesebb tudományos folyóirat, a Nature közölt. Az új modell szerint a jövő időjárása az egyre vastagabb felhőtakaró ellenére száraz lesz, ugyanakkor napfényből is kevesebb jut a felszínre. A korábbi elméletek arra a feltételezésre épültek, hogy a tengerek vize a felmelegedés következtében gyorsabban párolog, a légkör bőségesebb páratartalma miatt pedig több csapadék hullik. Ráadásul a növényvilágnak a levegő magas szén-dioxid-tartalmára adott válaszreakciója – több zöldfelület és párologtatás – szintén nedvesebb éghajlatot eredményezhet. Az új kutatásokból viszont az derül ki, hogy az elpárolgó víz nem teszi a klímát nedvesebbé, sőt az éghajlatváltozásnak éppen ezzel ellentétes hatása lehet. A New York-i Lamont–Doherty Kutatóintézet munkatársai arra mutattak rá, hogy a levegő páratartalma nem minden esetben függ össze a csapadékos időjárással. A kutatók a vizsgálat során azt figyelték, miként hatnak a víz természetes körforgására a levegő olyan szennyezőanyagai, mint a szulfátrészecskék vagy a korom. Ezek az anyagok – amelyek a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során kerülnek a légkörbe – segítik a vízcseppeket, hogy felhővé alakuljanak. Ez lehet az oka, hogy a múlt század ötvenes évei óta bolygónk számos pontján csökken a napos órák száma, annak ellenére, hogy a megfigyelések szerint a Nap nagyjából ugyanolyan erősen sugároz, és a felszíni hőmérséklet is emelkedett.

Az amerikai kutatók egy számítógépes programmal modellezték az éghajlatváltozás különféle módozatait, illetve a légszennyezés és a felmelegedés összefüggéseit. Az eredmények azt mutatják, hogy a globális felhőtakaró átlagos területe nem sokat változik a szimuláció alatt, a felhők viszont egyre vastagodnak. Ugyanakkor a levegőbe került szennyező anyagok miatt a nedvesség nagy cseppek helyett sok kis cseppben gyűlik össze, és nem tud keresztüljutni a levegőn, ami megnehezíti az esők kialakulását. A most kimunkált éghajlatmodellek lehetővé tehetik, hogy hosszú távon előre jelezhessék az aszályokat és a nagy árvizeket. A tanulmány figyelmeztet: a kiszáradás nem az egész bolygóra érvényes, India például jelentős csapadéktöbbletre számíthat a jövőben. A WWF legújabb tanulmánya szerint a nagyüzemi mezőgazdaság a természetpusztításért a leginkább felelőssé tehető ágazat. A nemzetközi természetvédő szervezet kutatásaiból kiderül: nagy árat fizetünk azért, hogy a Föld szárazföldi területeinek több mint 50 százalékát megművelik. Az agrárium körülbelül 1,3 milliárd embernek jelent megélhetést és 1300 milliárd dollárt termel, ám közben évente 130 ezer négyzetkilométernyi természetes élőhely semmisül meg véglegesen. Az intenzív mezőgazdaság erdőpusztulást, vízhiányt, talaj- és vízszennyezést okoz, miközben elmélyíti a fejlődő országokban a környezeti, szociális és gazdasági problémákat.