Erre figyeljen, ha nem akar csalók áldozata lenni!

Az első inkább angol nyelvterületen gyakori, és már becenevet is adtak a folyamatnak: disznóhentelés. Ez egy olyan manipulációt takar, amelyben ismeretlenek arra vesznek rá embereket, hogy a megtakarításaikat hamis portálokon olyan kriptobefektetésekbe fizessék, amelyek állítólag igen nyereségesek, ám a valóságban nem hogy garantált nyereség nincs, de az áldozatok elveszítik a teljes pénzüket.

Az FBI szerint 2021-ben 429 millió dollárnyi pénzt sikerült így megszerezni a csalóknak, és a trükk egyre népszerűbbé válik a bűnözők körében. Nemrégiben pedig Ausztráliában tartóztattak le egy olyan bandát, amely 100 millió dollárnyi pénzt lopott el ezzel a forgatókönyvvel.

Az elkövetők kombinálják a már jól ismert romantikus csalást a régebb óta jelen levő befektetési csalással, és elsősorban a Whatsapp, Tinder és egyéb közösségi vagy társkereső alkalmazásokon tűnnek fel valamilyen vonzó személy profilképével – írja az ESET blogja.

Ahelyett, hogy azonnal nagy összeget kérnének előre, a csalók óvatosak, és csak lassan csepegtetve dolgoznak azon, hogy meggyőzzék az ismerkedni vágyó partnert, hogy az általuk javasolt, nem hivatalos kereskedelmi platformokra irányítsák őket.

Miután kiépítették a bizalmat, jön valamifajta sürgetés, vagy pszichológiai nyomásgyakorlás, hogy az áldozatok nagyobb összeget helyezzenek el ide. Itt még az is bevett gyakorlat, hogy egy kezdeti, kisebb összegű „próbabefektetésnek” hazudott befizetést egy állítólagos hozammal kiegészítve visszaadnak, hogy ezzel serkentsék őket nagyobb tétben való invesztícióra. Ám ha valaki már betolt ebbe egy jelentős összeget, hamar csalódnia kell.

Eleinte még azzal hitegetik őket, hogy a befektetés „felszabadítása” egy külön pluszban fizetendő díj vagy adó ellenében hajtható csak végre, ám nem sokkal ezután egyszerűen nyomtalanul eltűnnek a csalók. Sosem szabad befektetési tanácsokat elfogadni ismeretlenektől, akár kripto, akár hagyományos területről legyen szó. A netes csalások témájában érdemes megnézni a Tinder Svindler, illetve emellett az Álörökösnő álarca mögött című netflixes sorozatokat, sokat lehet tanulni más kárából.

A másik átverés is egyre gyakoribb, itt az internetes csalók egy viszonylag új módját választották a pénzszerzésnek. Lopott kártyaadatokat használva egyenleget töltenek fel valamilyen ismert fizetésközvetítőnél nyitott számlájukra – például PayPal, ApplePay, Venmo, Zelle – majd jellemzően 500 dollárnyi pénzt olyan random ismeretlen felhasználóknak utalnak, akiknek kiszivárgott a számlaszáma, és elérhetősége.

Ezután kapcsolatba lépnek vele, és arra hivatkozva, hogy téves utalás történt, arra kérik az áldozatot, hogy utalják vissza a pénzt egy általuk megadott másik fiókba.

Ha valaki ezt óvatlanul megteszi, elbukja az így elutalt pénzét, ugyanis némi késéssel ugyan, de a lopott kártyaadatok miatt az eredeti tranzakció összegét a bank automatikusan is leemeli, és a csalás miatt visszavonást hajt végre, így az ugyanekkora pluszban intézett kézi utalás összege már végérvényesen elveszik az ügyfél számára. Mivel itt az áldozat megtévesztve ugyan, de mégis saját akaratából „önként” végezte el az átutalást, így erre sajnos általában már semmilyen banki garancia, jóvátétel vagy kártérítési jogorvoslat nem vonatkozik.

A jótanács ilyenkor az lehet, hogy soha ne küldjünk vissza pénzt ilyen esetben. Az indokolatlanul érkező utalások esetében azonnal lépjünk kapcsolatba a bankunkkal és az ügyfélszolgálattól kérjünk segítséget, és az ő utasításait megfogadva rendezzük a helyzetet.

(szl)