Eroszak a családban = 0 tolerancia

Az Európai Parlament 1997-ben határozatot fogadott el az unió tagországaiban lebonyolításra kerülo kampányról, melynek célja a nok elleni és a családon belüli eroszakkal szembeni állami és társadalmi szintu „zéró tolerancia” elérése. Az eroszak különbözo formái nem kerülik el Szlovákiát sem. Bár vannak olyan eroszakos cselekmények, amelyeket büntet a társadalom, a nok elleni eroszak megnyilvánulásai felett gyakran szemet huny. Talán azért is, mert a kormány, az illetékes szociális tárca nem foglalkozik érdemben a kérdéssel. Ennek bizonyítéka az is, hogy a nok elleni eroszak nemzeti stratégiája, valamint a megelozésre összpontosító nemzeti akciós program kidolgozásánál a tárca nem vette figyelembe a polgári nosegélyezo társulások, a harmadik szektorban hosszú évek óta sikeresen dolgozók javaslatait, észrevételeit. A múlt héten az IVO Társadalomkutató Intézet szervezésében megtartott konferencia értékelte a hazai nem túl rózsás helyzetet, és úgy, mint számos EU-ország, meghirdette a 16 akciónap az eroszak ellen kampányt.

Egyeztetés, pénz nélkül

A felszólalók kertelés nélkül kimondták, hogy az állam anyagi támogatása nélkül az önkéntes, önsegélyezo csoportok nem képesek fenntartani a jelenleg muködo védohálózatot, krízisközpontokat. – Az eroszak társadalmi probléma, ezért a társadalmi normák megsértése miatt kell felelosségre vonni a bántalmazókat. Nevükön kell nevezni a dolgokat: nemcsak a testileg, hanem a lelkileg kínzott nok és családtagjaik is áldozatok – magyarázta felszólalásában Jana Cviková, az Aspekt feminista kiadó szerkesztoje. Kifogásolta a minisztérium nemzeti stratégiáját azért is, mert csak általánosságokban kezeli a problémát. – Felesleges célokat tuz ki, pl. honlapot tervez az összes krízisközpont, segélyszervezet címével, holott a jegyzék már régen megtalálható a világhálón, igaz, nem a minisztérium fejléce alatt. Állítjuk, nem szégyen tanulni azoktól, akik az eltelt évtizedek alatt megtanulták, hogyan kell hatékonyan védeni az áldozatokat az agresszorral szemben – mondta.

Vannak jó példák – külföldön

Az ausztriai krízisközpont (Wiener Interventionstelle gegen Gewalt in der Familie) képviseloje, Barbara Ille leszögezte: Európában minden ötödik no legalább egyszer életében az eroszak áldozatává válik. Ausztria-szerte majd 30 éve alakultak meg az elso nootthonok, melyek menedéket nyújtottak a bántalmazó férjtol távozó nonek, gyerekeknek. – Nem volt könnyu elfogadtatni a kormánynyal, a társadalommal, hogy az áldozatoknak másfajta segítségre is szükségük van, nemcsak a 24 nootthonra. Sikerült elérni, hogy ma már nem az agresszor által veszélyeztetett nok, gyerekek kényszerülnek otthonuk elhagyására, hanem a bántalmazónak kell távoznia a közös fedél alól. Nincs szükség hosszadalmas pereskedésre, a helyszínre érkezo rendorök feladata, hogy az agresszort tíz napra kiutasítsák a lakásból. Ugyancsak – 48 órán belül – kötelesek jelenteni az esetet az illetékes intervenciós központnak, annak dolgozói nyomban kapcsolatba lépnek az áldozatokkal, felvilágosítják jogaikról és a segítségnyújtás formáiról – tudatta az osztrák felszólaló. A megfelelo intézkedések ellenére jelenleg 1400 no próbálja lakását elhagyva rendezni életét. Nem ritkaság, hogy ismételten kerülnek vészhelyzetbe, gyakori, hogy az agresszív partner néhány hetes, hónapos kihagyás után újra támadásba lendül.

A konferencia hazai résztvevoi

némi irigységgel hallgatták Barbara Ille beszámolóját arról, hogy ha az agresszor nem hagy fel a bántalmazással, a lakásból való kitiltását a bíróság akár 3 hónapra is meghosszabbíthatja. És mert a kereso családfo kényszeru távozása miatt a család anyagi gondokkal szembesülhetne, az állam vállalja a lakhatási és életviteli kiadásokat. A hazai viszonyok ismeretében, amikor a segélykérést a rendorök általában nem veszik komolyan – kötelességüket megszegve a bejelentés után nem mennek ki a helyszínre, s ha mégis, akkor lebeszélik az áldozatokat a feljelentés megtételérol –, Ausztriában a rend orei speciális kiképzésben részesülnek csak azért, hogy a legmegfelelobben kezelni tudják a krízishelyzeteket.

A családon belüli eroszak része

a feleségbántalmazás, a testi, lelki és szóbeli eroszak, a lányokat és noket éro szexuális zaklatás, a prostitúcióra kényszerítés, a nok üzletszeru használata és az emberkereskedelem. Tudatosítani kell, hogy a bántalmazó környezetében felnövo gyerekek lelki problémákkal szembesülnek, s nem ritka, hogy felnottként hajlamosabbá válnak az agresszióra. A konferencia résztvevoi leszögezték: a családon belüli eroszak elnézése, az áldozatok magukra hagyása a társadalmi következményeket tekintve a demokráciának, az alapveto emberi jogoknak is a megtagadása.

Nemi alapú megkülönböztetés

A felszólalók szerint a családon belüli eroszak nem szüntetheto meg sem megfelelo törvények elfogadásával (nélkülük ugyancsak nem!), sem a jogszabályok betartásával, noha ezek alapfeltételek. Minden egyes embernek fel kell lépnie az eroszak megnyilvánulásai ellen, hiszen nincs, aki ne észlelné. – Beszélni kellene a strukturális eroszak fogalmáról is, amely alatt a nok alacsonyabb renduségének megnyilvánulásai értendok. Sokan természetesnek tartják, hogy ugyanazért a teljesítményért a nok kevesebb bért kapnak, vagy elomenetelük során, foleg ha már középkorúak, hátrányos helyzetbe kerülnek a férfiakkal szemben. A nemi alapú megkülönböztetéssel nem foglalkozik senki. Holott már a fiúk nevelésekor ügyelni kellene arra, hogy megbecsüljék a házimunkát végzo noket. És végérvényesen véget kellene vetni annak a szemléletnek, hogy a társadalom a férfiakat a produkció, a noket a reprodukció alapján ítélje meg. De az alaptémánál maradva, amíg a többség erélyesen nem utasítja vissza „az asszony verve jó” beszólásokat, addig nem lehet szó kedvezo változásról – sorolta ugyancsak Jana Cviková. Pedig ha az áldozatok és az elkövetok környezete nem hunyja be a szemét, ha bántalmazást tapasztalva nem fordul el, hanem segít a bajba jutottaknak, és nyíltan elítéli az eroszakot, ha a társadalom kikényszeríti a hatalomtól, jogalkotóktól a hatékonyabb fellépés szükségét, akkor majd megelozhetok, illetve jelentosen enyhíthetok lesznek a családon belüli eroszakos megnyilvánulások. Márpedig ez a legalapvetobb lépes az agresszió általános elterjedése ellen.