Érdekességek a Nobel-díj történetéből

A díjat alapító Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében a fizikai, a kémiai, a fiziológiai vagy orvosi, az irodalmi, illetve a békedíj megalapításáról rendelkezett, a közgazdasági Nobel-díjként emlegetett Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíjat 1968-ban alapította a fennállásának 300. évfordulóját ünneplő svéd központi bank.

KIK NYERHETIK AZ IDEI NOBEL-DÍJAKAT? ESÉLYLATOLGATÁSUNKAT ITT OLVASHATJÁK.

Az 573 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2015 között összesen 900 kitüntetettje volt, 874 személy és 26 szervezet. A többször is kitüntetettek miatt ez 870 különböző embert és 23 különböző szervezetet jelent. A Nobel-díjjal 472 alkalommal ismertek el európai, 296-szor amerikai, 68-szor ázsiai, 25-ször afrikai és 13 alkalommal óceániai születésű kitüntetettet.

A Curie család az "abszolút csúcstartó"

A díjat 49 alkalommal kapta nő, de a kitüntetett nők száma csak 48, mert a lengyel-francia Marie Curie (lánykori nevén Maria Sklodowska) kétszer is elnyerte az elismerést. A híres kutató az első volt, aki kétszer is megkapta a díjat, a nők közül ez másnak azóta sem sikerült. Marie Curie ráadásul az egyetlen a díj történetében, aki két külön tudományágban (1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából) is kiérdemelte az elismerést. A női kitüntetettek többsége - szám szerint 16 - Nobel-békedíjat kapott, míg a közgazdasági elismerést eddig csupán egyetlen nő, az amerikai Elinor Ostrom vehette át 2009-ben.

A díjazottak között a Curie család az "abszolút csúcstartó": 1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat, így ők lettek az első Nobel-díjas házaspár, majd 1935-ben lányuk, Iréne Joliot-Curie kapott kémiai Nobel-díjat, ő is férjével, Frédéric Joliot-val (aki a Curie család iránti tiszteletből Joliot-Curie-re változtatta családnevét) közösen. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas nehezen megdönthető rekordját.

Nem esik messze az alma a fájától

Rajtuk kívül még három házaspár szerepel a díjazottak között. 1947-ben a Gerty Theresa és Carl Ferdinand Cori cseh származású amerikai orvos-biokémikus házaspárt tüntették ki orvosi Nobel-díjjal. A svéd Myrdal házaspár tagjai pedig egymástól függetlenül kapták meg a kitüntetést: Gunnar Myrdal 1974-ben a közgazdasági, felesége, a diplomata Alva Myrdal 1982-ben a Nobel-békedíjat. 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser megosztott orvosi Nobel-díjasként emelték a kitüntetett házaspárok számát.

Hat Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy a kiváló elmék esetében sem esik messze az alma a fájától: a brit William Henry Bragg és fia, William Lawrence Bragg 1915-ben - eddig példátlan módon - közösen kapott fizikai Nobel-díjat. Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán Niels Bohr 1922-ben és fia, Aage 1975-ben, a svéd Karl Manne Siegbahn 1924-ben, fia, Kai 1981-ben, illetve az angol Joseph John Thomson 1906-ban, a fia, George Paget Thomson pedig 1937-ben. A svéd Hans von Euler-Chelpin 1929-ben kémiai, a fia Ulf von Euler 1970-ben orvosi Nobel-díjas, az amerikai Arthur Kornberg 1959-ben szintén orvosi, Roger fia 2006-ban kémiai Nobel-díjas lett.

Díjazott testvérpár mindössze egy van, a holland Jan Tinbergent 1969-ben közgazdasági, öccsét, Nikolaast 1973-ban fiziológiai Nobel-díjjal jutalmazták.

Az átlagéletkor 59 év, de volt már, akit 17, és volt, akit 90 évesen tüntettek ki

A kitüntetettek átlagéletkora 59 év. A legidősebb korban a statisztika szerint a közgazdászokat ismerik el, átlagéletkoruk 67 év, a legfiatalabbak a fizikusok 55 éves átlagéletkorral. 

A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben mindössze 17 évesen nyerte el a Nobel-békedíjat, amivel megdöntötte a brit William Lawrence Bragg egy évszázados korrekordját: Bragg 1915-ben 25 évesen kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Rekordja a tudományos díjazottak között szinte megdönthetetlen, mert a mai tudóspalánták ebben az életkorban éppen csak kikerülnek az iskolapadból.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"248817","attributes":{"alt":"","author":"MTI","class":"media-image","height":"378","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"600"}}]]

A legidősebb korban kitüntetett tudós az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben 90 évesen nyerte el a közgazdasági emlékdíjat, amelynek csupán fél évig örülhetett. A legidősebbként kitüntetett nő Doris Lessing brit írónő, aki 2007-ben 88 éves korában kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. 

A ma élő legidősebb Nobel-díjas a 98 éves Paul Delos Boyer amerikai biokémikus, aki 1997 óta a kémiai Nobel-díj birtokosa, a legfiatalabb az idén 19 éves Juszafzai.

Churchill a legmeglepőbb

A többszörös Nobel-díjasok sorát a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) vezeti, a genfi székhelyű humanitárius szervezet háromszor (1917, 1944, 1963) kapta meg a Nobel-békedíjat. Kétszeres díjazott az ENSZ 1954-ben és 1981-ben Nobel-békedíjjal jutalmazott Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), valamint az 1956-ban és 1972-ben fizikai Nobel-díjjal elismert amerikai John Bardeen, az 1958-ban és 1980-ban is kémiai Nobel-díjjal jutalmazott angol Frederick Sanger, a két tudományágban (1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai) Nobel-díjas Marie Curie, valamint az 1954-ben kémiai Nobel-díjas és 1962-ben Nobel-békedíjas amerikai Linus Pauling - ő az egyetlen, akinek egyik kitüntetésen sem kellett mással osztoznia.

A legmeglepőbb Nobel-díj birtokosa minden bizonnyal Sir Winston Churchill. A néhai brit miniszterelnököt a közhiedelem Nobel-békedíjasként tartja számon, pedig 1953-ban irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki "mesteri történeti és életrajzi műveiért és a magasabb rendű emberi értékek védelmében kifejtett szónoki tevékenységéért".