Érdekes prágai per

Prága. Egykori prágai vagyonát követeli a cseh államtól Monika Oppenheim, Eduard Brücklmeiernek, a náci Németország londoni diplomatájának a lánya, akinek édesapját a Hitler elleni sikertelen merényletben való részvételéért 1944-ben a nácik kivégezték. Brücklmeier családja a második világháború idején a híres prágai Óvárosi tér egyik házát birtokolta, s lánya most azt szeretné részben visszaszerezni. Monika Oppenheim először 1998-ban vitte bíróság elé az ügyet, de akkor a prágai kerületi bíróság elutasította kérését. Fellebbezés után a cseh legfelsőbb bíróság megsemmisítette a döntést, s a pert visszautalta az alsóbb testülethez. Az új per a napokban kezdődik Prágában. A ma 64 éves Oppenheim asszony Londonban él. Azt állítja, hogy apja sosem volt a náci párt tagja, s katona sem volt a náci hadseregben. A háború előtt és a háború éveiben is mindig diplomataként dolgozott. Egyike volt azoknak, akik 1944 júliusában megpróbálták Hitlert eltenni láb alól. A merénylet azonban nem sikerült, Hitlert az észak-poroszországi Wolfsschanzeban álló főhadiszállásán felrobbant bomba csak könnyebben megsebesítette. Az összeesküvőket keményen megbüntették, Brücklmeiert hazaárulásért 1944 októberében felakasztották. A náci birodalom ugyanakkor elkobozta minden vagyonát, beleértve a prágai Óvárosi téren álló ház tulajdonrészét is. A háború után a ház a cseh fővárosé lett, s tulajdonában van a mai napig is. A ház négyötödét a Beneš-dekrétumok alapján kobozta el az állam, míg egyötöde – Monika Oppenheim ma visszakövetelt jussa – mint volt német vagyon lett a városé. A Beneš-dekrétumok alapján elkobzott egykori német vagyonokat a mai cseh törvények szerint nem lehet visszakövetelni, ezért Monika Oppenheim is csak a ház egyötödét követeli vissza. Szakértők szerint igaza van abban, hogy ő az örökös, s ez iratokkal bizonyítható is. A probléma jogi lényege azonban abban van, hogy ezt a házrészt nem a csehszlovák, hanem a német állam vette el családjától, s mint ilyen szállt a csehszlovák államra.