Emelnék a szociális támogatást, de vajon miből?

Csaknem minden párt szociális programja utazik a fiatalok voksairaReuters-felvételA pártok többsége a családra építi a szociális hálót. A legmesszebb talán a Kereszténydemokrata Mozgalom ment el, mely szinte minden juttatást a családhoz köt, sőt egyes támogatásokhoz csak azok juthatnak, akik első házasságukban élnek. Ilyen például az ifjú házasoknak járó egyéves adómentes időszak, vagy a jelzálogkölcsön kamattámogatása. ĺgérgetésnek számít, hogy a duplájára, 1100 koronára emelnék a gyermekek után járó adóbónuszt, igaz, csak a második és a további gyerekek után. Feltehetően a leendő apák voksait szeretnék megszerezni azzal a javaslatukkal, hogy egy hét fizetett „szülési” szabadságot kapnának gyermekük megszületésekor.

A Magyar Koalíció Pártja is a családot helyezi a szociális programjának középpontjába. „Elképzeléseink között szerepel az úgynevezett babakötvény, mely azt jelenti, hogy a gyermek születése után az állam zárolt számlán egy bizonyos összeget helyezne el, mely a 18. életév betöltése után válik hozzáférhetővé” – mondta lapunknak Sárközy Klára, a párt parlamenti képviselője. Szerinte 10–15 ezer korona lehetne ez az összeg, melyhez később a szülő is hozzáfizethet. Ilyen elképzeléssel egyedül az MKP állt elő, feltehetően a magyarországi példa inspirálta őket. Fontosnak tartják a regionális különbségek és a munkanélküliség csökkentését, de támogatnák a fiatalok lakáshoz jutását is. Az elemzők pozitívan értékelik, hogy a párt tovább liberalizálná a munkaerőpiacot, igaz, ennek negatív hatását az állam vállalná magára.

Az SDKÚ a foglalkoztatás növelését tartja a legfontosabbnak, elképzelései közt szerepel, hogy a legalacsonyabb bérért dolgozók egyben kapnák a szociális segélyt is, hogy a családban egy főre jutó jövedelem legalább a létminimum szintjét érje el. Bevezetnék a családi adózást, és a jelenleg folyamatosan fizetett családtámogatásokat úgynevezett „családi számlán” helyeznék el. Ezzel elérnék, hogy a család akkor vegyen ki belőle akár nagyobb összeget is, ha arra szüksége van. Például iskolakezdéskor, vagy az egyetemi tanulmányok megkezdésekor.

A Smer programját a Szakszervezetek Szövetségével egyeztetve fogadta el, ennek köszönhetően jelentős teret kapott a szakszervezet szerepének növelése, a munkatörvénykönyv szigorítása. Javasolják a minimálbér emelését, mely négy év alatt a jelenlegi 6900 koronáról mintegy 11 ezer koronára emelkedne. Ez szakemberek szerint a munkanélküliség emelkedését eredményezné, főleg az ország keleti részében. Kritikus a párt a nyugdíjrendszer második pillérével szemben is, igaz, megszüntetni nem szeretné, de önkéntessé akarja tenni. Jelenleg ugyanis minden pályakezdő automatikusan a kétpilléres rendszerbe kerül. Kifogásolják, hogy a második pillér túl nagy hiányt okoz az első, állami pillérben, nem kizárt tehát, hogy csökkentenék a magánnyugdíjpénztárakba juttatott 9 százalékos járulék mértékét.

Több párt programjában is visszatérő klisé a szociális szolgáltatások színvonalának növelése, a munkanélküliek átképzésének átalakítása a munkaerőpiac követelményeinek megfelelően, a család szerepének hangsúlyozása. Szinte valamennyi párt egységesítené a kivetési alapot az adóalappal, és a bruttó bérbe beszámítaná a teljes társadalom- és egészségbiztosítási járulékot. Ezzel egyszerűsödne a rendszer, de az átmenet során gondok keletkezhetnek.

Richard Sulík gazdasági elemző szerint több párt programja is belső ellentmondásokat tartalmaz, és azok, akik emelni akarják a szociális juttatásokat, általában elfeledkeznek a forrásokról.