Panoráma

Elnöki káosz után megbékélés?

Bara Zoltán: „Amerikában a győztes demokraták sem hitethetik el önmagukkal, hogy végső csapást mértek a republikánusokra, akiknek meg vesztesekként kell megvívniuk saját harcukat az utóbbi négy év démoni örökségével”
Miklósi Péter

2021. január 20. 15:00

bara zoltán
- Somogyi Tibor felvétele

Washingtoni idő szerint ma déli 12 órakor Joe Biden leteszi a hivatalos elnöki esküt. Vajon továbbra is fennmarad az előd, Donald Trump ámokfutása okozta társadalmi robbanásveszély, vagy a józan politika veteránjának számító új elnöknek – bejelentett akarata szerint – sikerül restaurálnia a közös Amerika eszményét? E fogas kérdés néhány nézőpontját Bara Zoltán elemzővel exponáltuk.
Az Egyesült Államokban a társadalmi megosztottság sebei és mély törésvonalai talán a polgárháború óta nem voltak ennyire nyilvánvalók, mint most: a maszszív elnökválasztási csalásokról szóló tömény hazugságok és a Capitolium ostroma után. Megjósolható, miként fog, ha egyáltalán, lecsillapodni ez a veszélyesen felhalmozódott feszültség?

A demokrácia legelemibb feltétele a hatalomátadás békés módja. Ennek hosszú hagyománya van az Egyesült Államokban. Donald Trump viszont már a választások előtt elindította az elcsalt választásokról szóló „feltételezéseit”. Ez a híresztelés folytatódott közvetlenül a választások napján, és még a szavazatszámlálás közben bejelentette győzelmét. Látva a leadott szavazatok történelmi léptékű számát, az elnökválasztási csalásokról szóló elméletét a jövőben is fenn fogja tartani. Az Egyesült Államokban a mély társadalmi különbségek egyébként sem új keletűek, a két legújabb fő törésvonal: a középosztály válsága és a bevándorlók helyzete pedig Trump vereségével nem oldódik meg.

Az Egyesült Államok 46. elnöke számára milyen külön következményekkel járhat ez a kaotikus átmenet, maga a trumpi örökség?

Joe Biden okvetlenül megörökli az akut járványhelyzetet, amelyből azonban a vakcinák megjelenésével látszik kiút. Kevésbé egyértelmű, mihez kezd, illetve mihez tud kezdeni a trumpi örökséggel. A világ ugyanis már sosem lesz olyan, mint a Trump elnöksége előtti időkben, oda már nincs visszaút. Donald Trumpot „valóságshow-hősként” jellemezték már az elnöksége előtt, aki azután magát az amerikai belpolitikát is valóságshow-vá alakította át. Twitterüzeneteiben a pár soros megoldások ezreit kínálta a világ bármely problémájára, de a tudomány alapvető megállapításainak tagadásával és a szélsőséges gondolatok fősodorba emelésével is jellemezhető a trumpi örökség.

Elkönyvelhető, hogy az elmúlt négy év, épp a Fehér Ház most távozó urának köszönhetően, a politikában „természetesebbé”, a populisták számára „szalonképesebbé” tette a gyűlöletet, az extrémizmust, a nacionalizmust, a reális tények tagadását?

Ez a tendencia nem csupán az Egyesült Államokra jellemző. Világjelenség. Az internet világa hozta paradoxon, hogy korlátlanná vált a tudás tárháza, ám épp ilyen feneketlenné és rémisztően gyorssá vált a féligazságok, az álhírek terjedése is. Egy ilyen közeg ideális táptalaja a gyűlölet és az extrémizmus terjedésének, a tények tagadásának. Trump a „világmegváltó” rövid Twitterüzeneteivel csupán e folyamat vezérévé vált.

A republikánusok pártjában miért nem formálód(hat)ott Trumppal szemben egy józanságra intő, belső ellenzék? Vagy a pártnak legkésőbb most kell eldöntenie, hogy a trumpista stílust követi, vagy visszatér a hagyományos elveihez?

Minden amerikai elnök kezében roppant hatalom összpontosul. A médiaüzenetei az egész világba eljutnak, anyagi, hírszerzési és katonai erőforrásai kiapadhatatlanok. Donald Trump a Republikánus Párt húzódozása ellenére lett végül is elnök, ő pedig az elmúlt négy évben betörte és elhallgattatta ellenzőit. A mostani választásokon kapott több mint 74 millió szavazat öröksége viszont végigkíséri a következő négy esztendőben is a republikánusok politikáját. A trumpista szárny az eddigi irány erősítését fogja követelni, míg a mérsékeltebb szárny egy centrista orientációt fog támogatni. A fő cél azonban bizonyosan e szavazóbázis egyben tartása lesz.

Mi az üzenete annak, hogy Donald Trump, szakítva a kötelező hagyományokkal, nem megy el Joe Biden beiktatási ünnepélyére?

Az USA történetében korábban mindössze három elnök hagyta ki utódja beiktatását: 1801-ben John Adams, 1829-ben John Quincy Adams, 1869-ben pedig Andrew Johnson hagyta ki az eseményt, tehát hasonlóra 150 éve nem volt példa! Az üzenet egyértelmű és tökéletesen illeszkedik Trump eddigi makacs narratívájába: a választásokat elcsalták, az új elnök hatalma nem legitim. Kérdés azonban, hogy az amerikai közvélemény meddig hajlandó ezt támogatni. Az Egyesült Államokban a bíróságok ugyanis valóban külön hatalmi ágként működnek, azok döntéseivel hosszú távon nem érdemes szembemenni.

Tulajdonképpen az alkotmányos tradíciók folytonosságát vagy többet is jelent, ha a még élő utolsó republikánus párti elnök, George W. Bush viszont ott lesz a beiktatási ceremónián?

Az Alkotmány az egyik létfontosságú tényező, ami egyben tartja az Egyesült Államokat, és a polgárok szemléletét is meghatározza. Az, hogy George W. Bush ott lesz a beiktatáson, ennek a tradíciónak az erejét mutatja. Az elnökre mindig mint a nyugati világ vezetőjére és a demokrácia őrzőjére tekintenek. E szerep nimbusza most, a kaotikus események aktualitása miatt óhatatlanul csorbul. Ezért a demokrácia exportja – aminek szellemében a világ több pontján George W. Bush háborúkat és katonai beavatkozásokat is indított – a jövőben nehezen lesz tartható.

Joe Biden legaktuálisabb teendői közül mi lesz az igazán herkulesi feladat: megfékezni az Egyesült Államokat ijesztően sújtó pandémiát, élénkíteni a világjárvány révén zuhanó gazdaságot, vagy közelebb hozni egymáshoz a két táborra szakadt amerikai lakosság különböző rétegeit?

A járvány jelentős mértékben hozzájárult Trump bukásához. A kormányzat és az elnöki hivatal a lakosság nagy részének szemében elvesztette annak alkalmasságába vetett bizalmát. Sőt, meggyőződésem, ha nincs járvány, akkor Trump újabb négy évet töltene a hivatalban. A vakcinák kifejlesztése és bevetése azonban belátható időn belül véget vethet a világjárványnak. Ez mindenképpen erősíteni fogja Biden hitelét és vezetői tekintélyét. A gazdasági visszaesés kezelésében a 2008-as gazdasági válságra adott válaszok fognak visszaköszönni, bár azok hosszú távú fenntarthatósága kérdéses. Elképzelhető, hogy a jövőben a járványok és a gazdasági válságok ciklikusan megjelenő világára számíthatunk. És hát a társadalmi megosztottság kezelése lesz a legnehezebb, ráadásul a globalizáció hatására válságba került az amerikai középosztály. A munkanélküliség, az egészségügyi bizonytalanság, a jövő kétségei sem múlnak el varázsszóra. Továbbá két másik szempontot is látni kell: egyrészt az Egyesült Államokban, hagyományosan, jobbára a gazdaság jövőjébe vetett hit határozta meg az elnökválasztások kimenetelét; másrészt a bizonytalan jövő a demokrácia stabilitását is aláássa, így a nacionalizmus erősödése, az etnikai konfliktusok kiéleződése várható a közeljövőben.

A jelenlegi az amerikai társadalom legnagyobb politikai-szociológiai átka valóban annak szélsőséges polarizációja. Ennek feloldásában az első női és színes bőrű alelnök, Kamala Harris szerepe is felértékelődik?

2020-ban az amerikai történelem legnagyobb részvételű szavazását tartották. Évekbe telhet, amíg lehiggadnak a kedélyek. Igaz, a magas részvétel a demokrácia erejét mutatja, viszont egyben ez a konfliktusok elhúzódásának esélyét is magában hordozza. Mindkét oldal úgy akarja megtartani ezt a hatalmas szavazótábort, hogy közben zavart kelt a másik fél szavazói között. Korábban az Egyesült Államokban a centrista politika hagyománya volt a meghatározó, középre húzva lehetett a legtöbb szavazatot megszerezni. A szociális hálózatok politikai világában ez is megváltozni látszik: masszív tömegek szólíthatók meg az álhírekkel, a féligazságok gyakori ismétlésével. Ezért van nagy szükség a józan vezetői hangokra, és nem füstölgő pisztolycsövű cowboyokra. Joe Biden életkora is mindenképpen felértékeli Kamala Harris szerepét. A klasszikus alelnöki szerepeket betöltve – a Szenátus munkájának vezetése és a reprezentatív megjelenések kötelezettségei mellett – mindenképpen szorosabb kapcsolatban lesz az elnöki hatalommal.

A trumpi időszak után Amerikát a szó hagyományos értelmében erősebbé csak a belső megbékélés katarzisa teheti. Ehhez Joe Bidennek a republikánusokat, de a saját pártjában is a mérsékelteket kell megszólítania?

Az Egyesült Államok világpolitikai szerepe hosszú ideje változik. A világgazdaságban betöltött vezető szerepére Kína már bejelentkezett, és csak rövid idő kérdése, hogy az abszolút számokat tekintve át is vegye. Még mindig az Egyesült Államok költ messze a legtöbbet hadi kiadásokra is, ám a beavatkozási képessége globálisan gyengül. A tudomány, az oktatás és a kutatás területén szintén még világelső, de Kína rohamosan fejleszt. A trumpi „Tegyük Amerikát újra naggyá” szlogen ezért is tudott működni mind a 2016-os, mind a 2020-as elnökválasztási kampányban. Az USA belátható időn belül már nem lesz olyan egyeduralmi szuperhatalom, mint a hidegháború után volt. Politikai szinten azonban működik az erre utaló nosztalgia. Amerika belpolitikai helyzetét látva a demokrata győztesek sem hitethetik el önmagukkal, hogy végső csapást mértek a republikánusokra, akiknek viszont vesztesekként kell megvívniuk a saját harcukat az elmúlt négy év démoni örökségével. Egy dolog azonban biztos: a belső társadalmi megosztottság erősödése csak gyengítheti az amerikai demokrácia erejét és egyben világpolitikai vezető szerepét.

Milyen lesz a jövőben Európa, jelesül az EU és az Egyesült Államok viszonya, illetőleg milyen hatással lesz/lehet Közép-Európára, hogy mától a demokrata párti Joe Biden, nem pedig a klasszikus populistákhoz illő demagógia és trumpizmus bájitalát kínáló elnök lesz a Fehér Ház gazdája?

Európa és az USA természetes szövetségesek, ennek a jövőben sincs alternatívája. A trumpi idők egyik fontos eleme volt a nemzetközi hálózatok szerepének aláásása és gyengítése: a NATO szerepének megkérdőjelezése, a gazdasági vámháborúk Kínával és Európával, a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény felmondása. Ezekben valódi változásokra számíthatunk Biden elnöksége alatt. Egy tendencia azonban visszafordíthatatlan: Európa szerepe leértékelődik Amerikában. A hangsúly Ázsiára helyeződik, Kína előretör, és India lesz a világ legnépesebb állama. Így elkerülhetetlen lesz, hogy Európa mind katonai, mind biztonságpolitikai téren erősödjön, bár ez óhatatlanul konfliktusokat is fog szülni. Amerika szemében Európa egyelőre hátrább kerül a fontossági sorrendben, Közép-Európa pedig alapvetően e régiónak Kínához és Oroszországhoz fűződő viszonya szerint lesz „érdekes” Washingtonban.

A nemzetközi erőegyensúly és a globálisan nyugodtabb légkör visszaállítása érdekében már most elmondható, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztás még inkább sorsdöntő lehet a világ jövője szempontjából?

Az USA ebben az évszázadban még mindenképpen a világ vezető erői között lesz, és hát a világ jövője szempontjából minden amerikai elnökválasztás sorsdöntő. A világ azonban akkor lesz biztosan nyugodtabb hely, ha az amerikai választások, mondhatni, unalmasabbakká válnak.

Támogassa az ujszo.com-ot

Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.

Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.

Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
tojás

Tarol a madárinfluenza: egyre drágul a tojás

parlament k

A parlament elfogadta a veszélyhelyzet meghosszabbítását

Igor Matovič

A kormány egyelőre nem tervezi a gyárak bezárását

Zuzana Čaputová

Nagyon fontos dologra figyelmeztetett Čaputová a koronavírus kapcsán

autóbaleset

Súlyos baleset – Nem adott előnyt a 42 éves nő, kórházba került a vétlen sofőr

Zöld valami, svéd recept alapján

Zöld valami, svéd recept alapján

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.