Egyetemről a munkahivatalba?

Vajon milyen esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon? TASR- felvételA munkaerőpiacon a friss diplomások közül jelenleg a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen oklevelet szerzett fiatalok a „legkapósabbak”, a legkevésbé a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem végzettjei.

A fővárosi Közgazdaság-tudományi és a Comenius Egyetem által kibocsátott diploma szintén jó belépőt jelent munkavállalásnál. Az agráregyetem végzettjein kívül a zólyomi Műszaki és az Eperjesi Egyetem volt növendékei is csak aránylag nagy nehézségek árán tudnak elhelyezkedni, derül ki a Központi Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal legfrissebb statisztikáiból.

Szakértők szerint az elhelyezkedés sikerét nemcsak az befolyásolja, hogy melyik egyetemen szereztünk diplomát, hanem az is, az ország mely szegletében keresünk állást.

Lényeges különbség, hogy a fővárosban és környékén vagy a keleti végeken próbálunk szakképesítésünknek megfelelő állást találni. Imrich Okenka, a nyitrai mezőgazdasági egyetem rektora szerint az agrárdiploma értéke szorosan összefügg az ágazat sanyarú helyzetével. A mezőgazdaságban ugyanis évről évre kevesebb friss munkaerőt foglalkoztatnak, ez gátat szab a fiatal szakemberek érvényesülésének. Úgy próbálják kedvezőbb startpozícióba hozni hallgatóikat, hogy a képzéskínálatot átalakítják, jelenleg az egyetemen felvehető tanulmányi szakok csak négy százalékát teszik ki a mezőgazdasági szakok.

A felsőoktatási intézmények kénytelenek alkalmazkodni az álláspiac folyton megújuló követelményeihez, kérdés persze, mekkora sikerrel. A Szlovák Műszaki Egyetem például szoros kapcsolatokat ápol hallgatói leendő munkáltatóinak egy részével, többségükben multinacionális vállalatokkal. Vladimír Báleš rektor elmondta, az együttműködésnek köszönhetően mintegy 140 millió korona támogatásra tettek szert, a képzés színvonalát emelve ezzel.

A Comenius Egyetem szintén együttműködik „felvevőpiacával”. Számos vállalat kínál anyagi és szakmai támogatást a főként természettudományi képzésben részesülő hallgatóknak szakdolgozatuk elkészítéséhez. A párbeszéd a leendő munkavállalók és munkáltatóik közt a sikeres elhelyezkedés zálogát jelentheti.

A pályakezdő diplomások körében tapasztalható munkanélküliség részben azzal magyarázható, hogy a vállalatok többnyire már gyakorlatot szerzett munkavállalók iránt mutatnak érdeklődést. Az egyetemekről frissen kikerülő szakemberek azonban túlnyomórészt nem rendelkeznek munkatapasztalattal, vagy csak kis mértékben.

Gyakran előfordul, hogy az állást szerzett diplomás fiatal a munkahelyén sajátítja el a szakmájához szükséges ismereteket, holott előzőleg öt éven át készült hivatására. A nehézséget az okozza, hogy a felsőfokú képzés során általában csak kis súlyt fektetnek a hallgatók gyakorlati felkészítésére, a figyelmezető jelek ellenére továbbra is az elméleti oktatás dominanciája figyelhető meg.