Egy nap a Rolls-Royce világában

Bármennyire is hihetetlennek tűnik, a visegrádi országok közül csak Csehországban, Prágában találunk Rolls-Royce márkakereskedést. Az, hogy Pozsonyban nincs, érthető. Ami viszont meglepett, hogy Varsóban és Budapesten sincs. Sőt, Bécsben is csak egy márkaszerviz működik, kereskedés viszont nem. „Hosszú ideje próbáltunk olyan eladót találni, amely képes lenne teljesíteni minden elképzelésünket, s főleg képes lenne igazán jól működő sikeres kereskedést üzemeltetni. Budapesten, Varsóban és Bécsben sem találtunk ilyet, bár az utóbbi városban már közel álltunk hozzá, ám végül csak szervizt nyitottunk. Egyedül Csehországban tudtunk mindkét fél számára kielégítő egyezséget kötni” – magyarázta a Rolls-Royce márkakereskedések hiányának okát Frank Tiemann, a márka kelet-európai kommunikációs igazgatója.

A siker titka a siker

Csehországban Karel Kadlec a Car Tec Group társaság tulajdonosa lett a szerencsés, aki több hónapos egyeztetések után megnyithatta a világ 132. Rolls-Royce márkakereskedését Prágában, a luxusboltjairól ismert Párizsi utcán található Intercontinental szállodában. Mivel a térségben ez az egyetlen kereskedés, értelemszerűen a lengyel, a szlovák és a magyar piac számára is épp itt kínálják a luxuskategóriába tartozó modelleket.

Hogyan lehet Rolls-Royce kereskedést nyitni? A válasz nem bonyolult, s Csehországban úgymond egyszerű volt a választás. Kadlec társaságának tulajdonában van ugyanis az ország BMW márkakereskedéseinek jelentős része, s mivel a brit luxusmárka már a német konszern tulajdonában van, értelemszerűen olyan embert kértek fel az együttműködésre, aki már bizonyított a BMW modelljeinek értékesítése során. „Mikor a feleségemmel közöltem, újabb márkakereskedést nyithatunk, azt válaszolta, hogy ez a házasságunkba is kerülhet. Végül megbarátkozott a gondolattal és beleegyezett” – mondta Kadlec. A megnyitóig hosszú utat kellett megtenni, s nem ment minden könnyen, most viszont állítja, megérte a fáradozást.

A tabu

A Rolls-Royce világáról elsősorban azt kell tudni, hogy nagyon titokzatos. Gyakran az eladott autók számáról, az autók áráról, a felhasznált technológiákról sem árulnak el túl sokat, a kliensekről szóló információk pedig abszolút tabunak számítanak. Mégis mi késztet valakit arra ebben a térségben, hogy Rolls-Royce-t vegyen? „Ez az autó presztízsnek számít. Akadnak olyan kliensek, akik azért veszik meg, mert már mindenük megvan, de olyanok is, akik ezzel a gyönyörű autóval szeretnék megjutalmazni magukat az életük során elvégzett sikeres karrierért. Nem hinnék, de betévedtek már olyan emberek is a kereskedésbe, akik megkérdezték, nem lehetne-e részletekben törleszteni az autó árát” – mondta Kadlec.

Meglepő módon a csehországi Rolls-Royce-tulajdonosok többsége nem annyira ismert ám sikeres bankigazgató, csúcsmenedzser, vállalkozó. A több százezer euróba kerülő járgányok ugyanis olyan kategóriába tartoznak, amely a közismert sztárok vagy celebek számára egyszerűen elérhetetlen.

Példának okáért: a Ghost alapváltozata 330 000 eurónál kezdődik, az autó több rétegben készülő fényezése eurók tízezreit nyeli el. Több száz euró csak az autó ajtajában található teflonbevonatú esernyő és még sorolhatnám.

Nem véletlen, hogy a márkakereskedésekben abszolút anonimitást kínálnak a klienseknek. A szalon távolról sem mondható feltűnőnek, csak két autó található benne, abból egyet kiparkoltak az ünnepi vacsora miatt, amelyre meghívást kaptam. A klienssel való egyeztetést a szalon egyik kényelmes, külvilágtól elzárt zugában folytatják, az autót pedig Prága egyik távolabb eső helyén, a márkaszervizben adják át. „Mindezt azért, mert az átadás mindenestül általában több mint két óráig tart. Minden kliensnek ünnep az autó átvétele, ezért az átadásra külön figyelmet szentelünk” – mondta Kadlec felesége, Eva.

Antonovval szervizbe

Nem is sejtettem, hogy a prágai szalon néhány hónapos nyitva tartása alatt két autót már Kassára is eladtak. „Először egy kliensünk volt, aki viszont nem akarta, hogy egyedül sofőrözzön Rollst Kassán, ezért találtunk még egyet, hogy elégedett legyen” – mondta a márkakereskedés tulajdonosa.

Felmerül bennem a kérdés, miért vesz valaki Kassán Rolls-Royce-t, ha például a legközelebbi márkaszerviz Bécsben van? Ha hirtelen szükséges, akkor kénytelen Bécsbe utazni? „Ezt elmagyaráznám egy példán. Egyik kliensünk, nem árulhatom el, melyik országból van, de biztosíthatom, hogy nem oroszországi, ha eljön a szervizelés időszaka, egyszerűen betolat Rolls-Royce járgányaival az Antonov repülőjébe, és elrepül a legközelebbi szervizbe” – mondta Kadlec. Arról nem is beszélve, hogy a brit luxusautó tulajdonosainak többségének a Rolls-Royce jóllehet a tizedik autója, tehát nem okoz fejtörést néhány napra mellőzni, míg valaki elintézi a szervizelést.

Ezek után még inkább azt érzem, hogy ez a világ olyan távol áll tőlem, hogy gyakorlatilag elképzelni is nehéz, milyen értékvilága van a Rolls-Royce tulajdonosainak.

A lehetetlent nem ismerik

A prágai kereskedésben volt egy kliens, aki olyan színű autót akart, mint a helikoptere. Egy másik abból a fából akarta a műszerfalat kialakítani, amelyet a nagyapja ültetett a kertjébe ám egy villámcsapás után kidőlt. Ez sem volt gond. Csak épp a Rollys-Royce embereinek próbavágásokat kellett készíteniük a fa törzséből, hogy kiderítsék, alkalmas lesz-e a megmunkálásra. Természetesen alkalmas volt, a negatív hírek túl nagy csalódást okoztak volna.

Az utastérbe épített akvárium a kedvenc aranyhalacskának, vagy egy-egy speciális színkeverék már semmiség. „A Rolls-Royce kliensei egyébként 44 ezer színből válogathatnak, akinek ez sem elég, annak pontosan olyan színt kevernek, amilyet szeretne. Ezt követően a szín az ő nevére lesz kódolva, s a jövőben más autónál csak abban az esetben használhatják fel, ha erre engedélyt ad” – pontosított Tiemann. Nehéz elhinni, hogy vannak emberek, akik 44 ezer színből sem tudnak választani. Márpedig vannak.

A hírnév, a presztízs

Igen, elérhetetlen s gyakran érthetetlen világ, de mégis varázslatosnak tűnik. Lassan kezdem megérteni azokat, akik hajlandók eurók százezreit kiadni egy autóért. A Rolls-Royce ugyanis tényleg egyfajta presztízs. Nagy előnye, hogy a márka hírneve változatlanul jó, nem romlott el úgy, mint mondjuk a Bentley, amelynek tulajdonosairól – az elmúlt évtizedek kelet-európai tapasztalatai miatt – sok embernek megvan a véleménye.

Aki viszont Rolls-Royce-t vezet, az valaki, az egy igazi úriember, aki nem feltétlenül csalással, hanem jóllehet saját becsületes munkájával kereste meg a pénzt az autóra. Az, hogy mennyibe kerül, s mennyit kell fizetni az extra színért, ezeket az embereket nem érdekli, a pénzről ugyanis nem úgy gondolkoznak, mint mi, átlagos halandók. Azért vesznek Rolls-Royce-t, mert tetszik nekik, s ha évekkel később egy másik modell felkelti az érdeklődésüket, megveszik azt is. „Klienseinknek több autójuk van, s ahogy mi reggel gondolkozunk, milyen esemény vár ránk, s hogyan kellene felöltöznünk, ők ugyanúgy gondolkoznak azon, milyen autóval induljanak útnak” – mondta Tiemann.

A találkozóról még Rolly-Royce szállított egy ötcsillagos szállodába, másnap BMW X5 tesztautóval utaztam haza s aztán, mint minden nap, begyalogoltam a szerkesztőségbe. Út közben elrobogott az orrom előtt az úton egy Rolls. Eszembe jutott minden, amit hallottam, úrrá lett rajtam egy percre a felfoghatatlan luxus érzése, s ismét megfordult a fejemben, szeretnék-e ilyen világba tartozni. Nem tudom. De hogy garantáltan vennék egy Rolls-Royce-t, ha nyernék a Lottón, arra mérget vehetnek.