Egy ház két országban

Az 1782-ben épített ház épp a kanadai–amerikai határon, pontosabban a quebéci Stanstead és a vermonti Beebe Plain településeken fekszik, és ez a legfőbb oka annak, hogy senkinek sem kell. Húsz évvel ezelőtt ez még nem jelentett volna hátrányt, de a 2001. szeptember 11-ei merénylet óta minden megváltozott, egészen speciális biztonsági szabályok léptek érvénybe. A ház amerikai és kanadai oldalán is határőrök járőröznek a nap 24 órájában, amit elég nehéz megszokni. Brian DuMoulin, az ötlakásos ház tulajdonosa a Times Magazine-nek panaszolta el, hogy nem tudja eladni a házat, amelyben felnőtt, pedig szívesen költözne az Egyesült Államokba, ahol a gyerekei és az unokái élnek. Korábban teljesen normális volt az élet a határfaluban, a kutya sem törődött azzal, ki mikor megy át a határ egyik oldaláról a másikra. Manapság eléggé stresszes az élet errefelé – mondja DuMoulin.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"280593","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP felvétel","class":"media-image","height":"269","title":"Virágos határzár és egy járőrautó a kanadai oldalon","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Bár ha a határőrök megismerik az embert, könnyebben mozoghat. Szabadabban élnek DeMoulinék is, hiszen mind Brian, mind felesége, Joan kettős állampolgár. Csak az idegeneket, az újonnan érkezőket ellenőrzik tüzetesen, de a helyiek sem járkálhatnak összevissza, nem léphetnek át bárhol az egyik országból a másikba, csak a kijelölt határon. Korlátozott a mozgás, és a biztonsági intézkedések sok idegesítő bürokratikus csapdát állí­tanak.  Még szerencse, hogy DuMoulinék sza­badon járkálhatnak a két országban fekvő birtokukon. (ug)