Egy feldkirchi osztrák a dalai láma tolmácsa

Folyékonyan beszéli a tibeti nyelvet, és mert Ausztriában született, Őszentségének és a vallás más mestereinek szavait németül tolmácsolja. De a hivatalos tolmácsnak nem csak annyi a dolga, hogy lefordítja a beszélgetőtársak mondandóit. A fordítás mellett megesik, hogy rögtönöznie is kell.

A hűvös márciusi délután ellenére a vékonynak tetsző, aranysárga-borvörös szerzetesi ruhában és papucsban érkezik a dalai láma tolmácsa, Biksu Dzsampa Lungtog szerzetes Nagykanizsára, a Pannon Egyetemen tartandó előadása előtti interjúra. Nem először jár Magyarországon, ahová ezúttal a balatonkeresztúri Tibeti Kulturális Centrum meghívására érkezett, hogy előadásokat tartson e vallási irányzatról. Megemlíti, hogy nagyon szeret diákokkal társalogni a témáról, mert nagyon érdekes beszélgetések kerekednek ki az ilyen találkozásokból. Osztrák születésű révén, természetesen németül folyik a beszélgetés.

Arra a kérdésre, hogy mikor találkozott először a buddhizmussal, a szerzetes annyit mondott el, hogy svájci, zürichi egyetemi tanulmányai idejére teszi az első találkozását a tibeti vallással. Akkoriban ismerkedett meg Gesche Rabten Rinpochéval, mert érdekelte, hogy mi lehet a mondandója a dalai láma filozófiai asszisztensének. „Huszonkét éves voltam, amikor végeztem az egyetemen, de még nem akartam dolgozni. Szerettem volna megtanulni a tibeti nyelvet, hogy személyesen is tudjak beszélni a mesterrel. Hogy végül ezt az életformát választottam, arra egészen egyszerű és egyben bonyolult kérdések vittek rá. Olyasfajta kérdések, minthogy mi az élet lényege, vagy mi a halál?“ – mondta a tolmács. Persze a vallással való találkozás még nem jelentette egyből a dalai lámával való megismerkedést. Gesche Rabten mester meghívására 1979-ben járt először Európában a száműzetésben élő vallási vezető. Szükség volt valakire, aki a tibetit németre, a németet pedig tibetire fordítja, így lett Biksu Dzsampa Lungtog első alkalommal a dalai láma tolmácsa.

A szerzetes előtt nem ismeretlen a Zalaszántón immáron több mint egy évtizede meglévő sztupa, amelyet Gesche Rabten mester utódja, Gonsar Tulku Rinpoche személyesen is felkeresett, hiszen részt vett az avatásán. Külön kérdés nélkül hozzáteszi, hogy a dalai láma mai filozófiai asszisztense ugyancsak jól ismeri Kőrösi Csoma Sándor életét, tevékenységét pedig nagyra értékeli.

A tolmács – bár kiválóan ismeri a tibeti nyelvet – az 1959 óta kínai megszállás alatt álló Tibetben még soha nem járt. Többször felkereste viszont az indiai Dharamsalában önkéntes száműzetését töltő dalai lámát – feleli egy kérdésre, majd hozzáteszi: tolmácsolásai során sok neves személyiséggel találkozott: politikai vezetőkkel, államférfiakkal és más közéleti személyiségekkel. Felidézi, hogy Alois Mock egykori osztrák külügyminiszterrel vagy a korábbi német szövetségi elnökkel, Richard von Weizsäckerrel kötetlen beszélgetéseket is folytattak, például atomfizikáról..

A mindvégig mosolygós szerzetes zárásként elárulja még, hogy ma is Ausztriában, Feldkirchben lakik.

– És ha nem illetlenség egy buddhista szerzetestől megkérdezni, elárulja-e, hogy születésekor mi volt a neve?

– Helmut Kastner, és ezt a nevet ma is használom – teszi hozzá búcsúzóul enyhe meghajlással a dalai láma tolmácsa.