Drága szigeteléssel olcsóbb lehet a fűtés

A távhőszolgáltatás az elmúlt években folyamatosan drágult, így nem csoda, hogy egyre több lakóközösség döntött úgy, hogy szigeteli a házat. Mindez ugyan nem kis pénzbe kerül, a későbbiekben azonban alacsonyabb fűtésszámlákra számíthatunk. Manapság ha egy átlagos, 36 lakásos panelház lakói utólagos hőszigeteléssel szeretnék ellátni a házukat és új ablakokat is szeretnének vásárolni, akkor együttesen mintegy 4 millió koronás kiadásra számíthatnak, ami a jelenlegi energiaárak mellett mintegy 10–15 éven belül térül meg. Családi ház lakóiként a hőszigetelésre mintegy 150–200 ezer koronát kell szánnunk. Jelentős összeget takaríthatnak meg a családi házban lakók, ha új kazánt vásárolnak. Míg egy régi, 20 éves gázkazánnal a fűtési költségek egy 150 négyzetméteres házban havonta nagyjából 3200 koronát tesznek ki, egy modern kondenzációs kazánnal ugyanez 2100 korona. Ez utóbbinak az ára azonban 40 ezer korona körül kezdődik.

Szlovákiában az egyetlen szerencsénk az volt, hogy az ablakainkat már korábban is dupla üveggel láttuk el, ami hatékonyabb szigetelést biztosított. A sokkal hidegebb éghajlattal rendelkező skandináv országokban például csak egy üveget tettek az ablakokba, amit később ki kellett cserélniük. A nyugati államokban már a múlt század hetvenes éveiben nagyobb figyelmet szenteltek a házak és lakások hőszigetelésének, nálunk azonban ez a trend csak a kilencvenes években indult be. Többségünk számára így nem marad más hátra, mint az utólagos hőszigetelés. Ennek az egyik legjobb módja a homlokzati felületek külső hőszigetelő kéreggel történő burkolása. Jó szigeteléssel így akár 40–45 százalékos energiamegtakarítást is elérhetünk.

Észak-Szlovákiában már korábban rájöttek a szigetelés előnyeire, az elmúlt években azonban Dél-Szlovákiában is megnőtt az érdeklődés a hőszigetelő rendszerek iránt. A kereskedők szerint évente mintegy 10–15 százalékkal nő a szigetelés iránt érdeklődők száma. Pozsony környékén a többség öt-hat centiméteres polisztirollal oldja meg a szigetelést, amit elsősorban az árral magyaráznak. Ez ugyanis olcsóbb, mint a jobb szigetelési képességekkel rendelkező kőzetgyapot hőszigetelők. Ha a lakásban nagy a páratartalom, mindenképp megéri inkább a kőzetgyapot alapú szigetelőket használni, mivel ez jobban átengedi a párát. Épp ezért igyekeznek a polisztirol szigetelők gyártói is újítani. A polisztirolt úgy képezik ki, hogy az áteressze a helyiségben található vízgőzt, csökkentve ezzel a penészesedés esélyét.

Mindez azonban pénzbe kerül. Egy négyzetméternyi szigetelést, az összes költséget figyelembe véve, mintegy 500–600 koronáért csinálhatunk meg. Ha mindezt szakemberekkel végeztetjük el, akkor négyzetméterenként további 200–300 koronás többletköltséggel számolhatunk. Egy átlagos családi ház 200–250 négyzetméteres felülettel rendelkezik, vagyis a hőszigetelés elvégzése ez esetben meghaladja a 140–150 ezer koronát. A szakemberek azonban figyelmeztetnek, hogy az energiaárak növekedésével együtt a jövőben a szigetelés ára is nőhet, így azt érdemes minél hamarabb elvégeztetni.

Télen a hideg, nyáron a meleg átjárja a ház falazatát, így a belső légtér – főleg a falak közelében – hol hideg, hol pedig túl meleg. A hőszigeteléshez használt lapok kimondottan alacsony hővezetési képessége lehetővé teszik, hogy télen a fűtés hatására felmelegített falak egységes hőmérsékletet biztosítsanak a teljes lakótérben, nyáron pedig ugyanezek a lapok védik a falakat az átforrósodástól. Feladatuk a kiegyensúlyozott állandó hőmérséklet biztosítása. A hőszigetelő rendszerek széleskörű elterjedése annak tulajdonítható, hogy szinte valamennyi építésmódban, új és meglévő épületek külső falainál alkalmazhatók. A jó hőszigetelő anyagok használata révén energetikai szempontból igen hatékonyak és megvalósítási költségük viszonylag alacsony. (mi)