Dívik az iskolai csendőrpertu

„Elengedhetetlen, hogy a diákok magázzák a tanáraikat és kívánatos az is, hogy a tanárok is magázzák a diákjaikat, így mindenki tudja a helyét”– nyilatkozta a napokban Xavier Darcos újonnan kinevezett francia oktatási miniszter, miután Nicolas Sarkozy francia elnök választási ígérete volt, hogy helyreállítja az udvariasságot a szerinte egyre fesztelenebb és durvább társadalomban, adta hírül az Origo internetes napilap.

Stop a csendőrpertunak

A hírportál cikke szerint az utóbbi évtizedekben Franciaországban is lazulni kezdett a korábban oly szigorúan vett tanár-diák magázódás. Ráadásul egyre több tanár veszi szívesen, ha a diákok is visszategezik őt. A közvetlenségtől remélnek ugyanis nagyobb bizalmat. Ugyanakkor ez sok francia szemét szúrja, ami nem véletlen, hiszen az arisztokrácia és az elit körében a mai napig gyakori, hogy szülő és gyermeke magázza egymást. Franciaországban egyébként ugyanaz jellemző, mint a mi tájainkon, vagyis a hivatalokban, a boltokban, valamint az ismeretlenek egymás között magázódnak. Nyilván ennek szellemében tehette ominózus kijelentését Sarkozy, hogy itt az ideje az – a fiatalok közül többeket is inzultáló, megalázó – iskolai csendőrpertu felszámolásának. Tudni lehet ugyanakkor, hogy a tanárok túlzásnak tartják a magázódás ilyen szintű erőltetését.

Kimért németek

Németországban kis túlzással szinte mindenki magázódik mindenkivel, így van ez az iskolában is, vagyis a tanárok bizony magázzák a diákokat, természetesen csak bizonyos, úgy 14-16 éves koruktól. „Amikor a gimnáziumba új tanárok jöttek, mindig szóltak, hogy természetesen jogunk van kérni, hogy velünk szemben is a sie (ön) és ne a du (te) formát használják” – idéz egy német diákot a lap. Egymás közt persze a német fiatalok is tegeződnek.

A tegeződés terjedését a világban egyébként sokan érthető módon az angolszász befolyással magyarázzák. Angolul ugyanis mindenki tegezi a másikat. Ez utóbbit okolta a tegeződés elterjedésért a francia Le Figaro írása is, holott nyelvészek is többször rámutattak: a you (ön/te) a régi magázó formula az angolban, míg a tegező thou/thee (te) viszont kikopott.

Laza svédek

Svédországban már lassan ötven éve megkezdődött a magázódás eltűnése a nyelvből. Ma már az akár teljesen idegenek is tegeződnek egymással, írja az Origo. Ennek részeként a diákok is letegezik a tanáraikat. A svédeknek ez az immár hagyományos lazasága lehet a magyarázat arra a kérdésre, hogy a leghíresebb svéd áruházlánc a legtöbb országban – kivéve egyebek mellett a bevezetőben taglalt Franciaországot – vajon miért tegezi a vásárlóit. Ez sem véletlen. A gallok földjén gyakran tapasztalni – állapítja meg az idézett cikk írója –, „hogy egykorú, egymást nem ismerő tinédzserek, sőt gyerekek is magázzák egymást, és első találkozáskor a fiatalok is jó napottal és nem sziával köszöntik egymást. A Times párizsi tudósítója szerint például Spanyolországban sokkal automatikusabb a tegeződés, mint a franciáknál.”

Helló, Magyarország!

Bár a magyarországi iskolákban ugyanúgy tegeznek és magáznak, vagyis nem állítható, hogy bármelyik gyakorlat elterjedtebb lenne, az utca embere mind inkább tegezi a másikat. A tegeződés egyre általánosabb jelleget nyer. Elmondható, hogy a harminc alattiak, de akár az idősebbek is, ha betérnek egy boltba, a nekik tökéletesen ismeretlen eladótól tegezve kérik a kívánt árucikket. Az eladó ugyanígy, tegezve szólítja meg a betérő vásárlót. (-cz-e, o-o)