Céltudatos vetésváltással az állomány védelméért

Ugyanakkor napjainkban egyre erősebben merülnek fel azok a vélemények, amelyek az agrotechnikai növényvédelem fontosságát, elveinek betartását és alkalmazását hangsúlyozzák. A növények monokultúrás termesztése ugyanis olyan károsítók elterjedését és felszaporodását okozta, amelyek ma már komoly veszélyt jelentenek az egyes növényfajtákra, tömeges előfordulásukkal, károsításukkal alapvetően befolyásolhatják egy-egy adott kultúra hozamait és hatékony termesztését. Főleg, ha a károsítóknak tálcán kínálják fel a lehetőséget, szinte optimális feltételeket biztosítva a fennmaradáshoz és a fejlődéshez. A haszonnövények önmaguk utáni termesztése már a második évben is ilyen helyzetet teremt. Ennek ellensúlyozására állítják a szakemberek, hogy a vetésforgó keretein túl, a helyes növényi sorrend betartása az eredményes növénytermesztés alapja ma is.

A monokultúrás termesztéstechnológiában nálunk a kukoricáé a vezető szerep. A különböző termesztéstechnológiai rendszerek alapján többnyire több éven át ugyanazon a területen termesztik. Napjainkban azonban a délről egyre nagyobb intenzitással terjedő hírhedt amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) elleni, agrotechnikai jellegű, preventív védekezés érdekében ma már nálunk is nagyon sok termelő kényszerül rá a vetésváltásra, ha meg akarja védeni a termést. Az ország intenzív kukoricatermesztő körzeteiben ugyanis az említett kórokozó gyors és erőteljes terjedése egyre hangsúlyozottabban veti fel a hatékony védekezés szükségességét. A kukoricabogár lárvája ugyanis elsősorban a növény gyökerén fejlődik ki, ugyanakkor a virágporral táplálkozó imágók szívesen keresik fel a kukoricaállományok szomszédságában virágzó napraforgót, és ha már ott vannak, szép számmal oda is petéznek, a napraforgó talajába. Ezért ha ilyen esetben, a következő évben a napraforgót követően kukorica kerül a területre, itt is „gyökérféreg” okozta gyökérkártételt tapasztalható. Egyes vélemények szerint a kukoricabogár lárvája különböző egyszikű vad, és termesztett növények gyökerén is kifejlődik.

Ugyanakkor a szakemberek ezzel összefüggésben arra is figyelmeztetnek, hogy ha a kukorica vetésváltása mellett a termesztők nem ügyelnek kellően a többi növényfaj agrotechnikai elveinek és követelményeinek betartására, a kukorica monokultúrás termesztését vetésváltással kiküszöbölhetik ugyan, de ez akár más növényfajok, főleg a kalászos gabonafélék monokultúrás termesztésének bővülését is eredményezheti ennek minden negatívumával együtt. Magyarországi tapasztalatok alapján (Agronapló) főleg a kisebb gazdaságokban, ahol kizárólag növénytermesztéssel foglalkoznak, ez a probléma még hatványozottabban merül fel. Az ottani gazdák az elmúlt években saját kárukon tanulva belátták a veszélyt, és azt, hogy ennek elkerülésére legegyszerűbb a vetésváltás. De az ilyen kisgazdaságokban kevésbé van lehetőség a céltudatos, és teljes körű vetésváltásra. ĺgy ha a kukorica esetében mindig és következetesen is területet váltanak, más alternatív termesztett növény kerül gyakrabban önmaga után. Ez a növény legtöbbször kalászos, főleg az őszi búza. ĺgy a kalászosokban ismét gyakrabban „üti fel a fejét” egy lassan már elfelejtett kártevő, a gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides). Ennek a lárvája (a csócsároló) a kalászosokhoz kötődik. Ezért ellene is az agrotechnikai védekezés, a vetésváltás a leghatékonyabb.

A termelésben a több lábon állás alapvetően nem is ökológiai, hanem ökonómiai kérdés. A kis méretű, szűk termékszerkezettel rendelkező gazdaságok, amelyek csak néhány ún. menő növényt termesztenek, nem képesek következetes vetésváltásra. Ezekben a gazdaságokban termésszerkezetet elemezve kiderül, hogy többek között a termesztett növények sorából hiányoznak a takarmánynövények. Lévén, hogy nincs állatállományuk. Sarkítva és egy kissé eltúlozva akár azt is állíthatjuk, hogy a kukoricabogár elleni agrotechnikai védekezés gátja a hiányzó állatállomány. Persze ez túlzás, hiszen egyelőre még megoldást jelent a kissé költségesebb vegyszeres növényvédelem. Mind a kukoricabogár, mind a gabonafutrinka elleni vegyszeres védekezés, az inszekticides talajfertőtlenítés és vetőmagcsávázás hatékonyan mérsékli a kukoricabogár és csócsároló kártételeit. Ugyanakkor a céltudatos és következetes vetésváltásra alkalmas termékszerkezet kialakítása a gazdaságokban még mindig a leghatékonyabb megoldást jelentheti a fellépő problémákra. (szer)