Búcsú „Feri bácsitól”, Magyarország legidősebb férfijától

Nem volt egyszerű utolérni, pedig egyáltalán nem zárkózott el a modern technológiától: több okostelefonja, egy tabletje, három Facebook-fiókja és egy Instagram-profilja volt. Interjút is vonakodva adott, a százhetedik alkalmából rengetegen keresték meg – különösen azután, hogy Berecz Péter, Junior Prima-díjas újságíró a Heti Napló egyik adásának forgatott szeptemberi riportja százezrekhez jutott el. Amikor néhánynapos kitartó próbálkozásom után visszahívott, leegyeztettük: november 6-án, három nappal a 107. születésnapja előtt látogatom meg a fertőszentmiklósi lakhelyén. Nem véletlenül kerülöm az „otthona” kifejezést. Bakó Ferenc – ahogy mindenki nevezte: Feri bácsi – ugyanis öt gyermeke közül a negyedikként született leányával, Elvirával élt együtt, a fertőszentmiklósi Mező utcában.

Biztos, hogy jó helyre érkeztünk? Elképzelhető, hogy elfeledkeztek az időpontunkról? Esetleg történt valami? Hiába csengettem, mozgolódásnak a legapróbb jelére sem utalt semmi a Kádár-kockából; a megvakult és félsánta keverékkutya sem mozdult a kertben. Aztán valaki elhúzta a hálószobai függönyt, vastag ujjaival dobolni kezdett az ablaküvegen, a házba vezető bejárati ajtóból pedig hallani lehetett egy „jövök márt.” Töpörödött asszony jelent meg, fején kötött sapka, kezében fából készült túrabot, határozott – „férfias” – kézszorítás, majd a konyhán keresztül betessékelt az „apukához”, akit utóbb már sokan a férjének néztek. Feri bácsi a leghátsó szobában, a gondosan bevetett ágy mellett, egy székben, családtagjairól készült felvételek előtt ült. 

Ne álljon fel – mondta az operatőrkollégám, de interjúalanyunk nem hallotta vagy nem akarta hallani, már meg is kapaszkodott a karfában és katonásan megszorította a kezünket. „Láttátok a kutyát, amikor bejöttetek? Szegény már annyira öreg és beteg, fogai sincsenek, még a leves is kifolyik a szájából! Hozzá képest én még fiatal vagyok, nem mintha egyébként öregnek érezném magamat” – jegyezte meg kópésan, miután kivettük a járókeretet a kamera látószögéből. 

1917. november 9-én, Kecskeméten születtem 

– kezdett mesélni. Élete hűen követte az előző és a jelenlegi század alakulását: IV. Károly és Zita királyné alattvalójaként született, fiatalkora Horthy Miklós kormányzó regnálásának idejére esik, nyolc évet aktív katonaként szolgált, 1936-tól katonazenész volt Sopronban (hegedűn és vadászkürtön is játszott), ’44-ben megsebesült a Kárpátok lengyelországi részén és túlélte a soproni bombázást is. A második világháború után belépett a Szociáldemokrata Pártba (SZDP), amely 1948-ban egyesült a Magyar Kommunista Párttal (MKP). „Nem úsztam meg: egyesült a két párt” – mondta arról, hogy miként élte meg a belpolitikai változásokat. A korszakra jellemző – alaptalan – rágalomkampány miatt kizárták az utódpártból, a kommunizmust és szocializmust megutálta. 

Feri bácsi, akit a nála hét-nyolc évtizeddel fiatalabbak sem magázhattak, beszélt arról is, hogy szeneslegénynek állt a háború után újjáépített Budapesten (előtte szabósegéd és a Mihályi Szénsavtelep dolgozója is volt), hogy munkát vállalt az egykori Április 4. Gépgyárban, s hogy elektronikai technikusként is tevékenykedett. „Nálam az akaraterő nagyon nagy úr. Az akaraterő diktálja az életemet” – fogalmazta meg életfilozófiáját. Úgy látszik, igaza lehetett: 95 évesen még megmászta Alsó-Ausztria legmagasabb hegycsúcsát, a Schneebergert és a Túrabotos Természetjáró Klub korelnökeként még a 2022-es combnyaktörése előtt is rendszeresen kirándult. 

Nála csak két idősebb interjúalany adatott meg nekem; egyikőjük sem követett be az Instagramon. A találkozásunk óta eltelt hónapokban többször beszéltünk, hiszen figyelemmel kísérte a Facebookra kitett cikkeimet. Szellemi frissesség, kiapadhatatlan érdeklődés, széleskörű műveltség és egészséges humorérzék jellemezte. Akármilyen meglepően hangzik, a Papát a celebsége fiatalította – konstatálta Makai Péter, az unokája, aki vele volt, amikor elhunyt.

Zobraziť tento príspevok na Instagrame

Príspevok, ktorý zdieľa Navarrai Mészáros Márton (Márton Mészáros of Navarre) (@navarraimeszarosmarton)