Bős község rövid történelme

A Duna bal partján elterülő síkságon keletkezett település nevét egy 1102-ből származó dokumentum említi először; 1262 és 1274 között azonban a Beys községnév már több oklevélben is előfordul. Nevéből következtetve besenyő település lehetett. Egy 1270-es keltezésű oklevél így említi: „Beus, terra jurisdictionis Reginalis”, vagyis a királynő földjének nevezi. Ez a hajdani besenyő település 1264-től az Amadék birtokába került, amikor a család a községet adományul kapta IV Béla királytól. A község jelentősége a 15. században nőtt meg, amikor az Amade család Várkonyból ide helyezte birtokai központját.

Mátyás király 1468. szeptember 27-én hetivásárok tartására adott jogot a községnek. Amade László az 1553. évi összeíráskor 23 porta után adózott. A község 1565-ben Magyar- és Német-Bös néven két részre szakadt, de hamarosan névben is egyesültek. A németek betelepítésének emlékét örökíti meg a még ma is használatos „hóstát” falurész neve, amely eredetileg Hochstadt formában íródott, és magyarul Felsővárost jelentett.

1773-ban előbb Böös, majd Böős formában íródott a helységnév, és az is maradt az 1900-as évek elejéig. Egy 1796-ban kiadott könyv szerint Böős már mezőváros, 1851-es kiadású iratok is annak említik. Ebben az évben „Böős mezővárost” 2001 katolikus, 16 zsidó, 7 evangélikus és 3 református személy lakta. 1861-ben tűzvész pusztította a falut. 1880-ban 2228, 1900-ban 2715, 1921-ben 2903, 1930-ban 3101, 1941-ben 3410 és 1995-ben 4948 lakosa volt a községnek.

A bősi plébánián őrzött alapítványi oklevelek keltezésekor még 1907-ben is Böős a helységnév, de 1911. augusztus 14-én már Bős a község megnevezése. A trianoni döntést követő elcsatolás idején, 1927 és 1938 között a hivatalos csehszlovák iratok Beš formában tüntetik fel a falu nevét. Végül 1938 novemberétől mintegy tíz éven át hivatalosan is újra Bős a helység neve.

1948-tól hivatalosan Gabčíkovóra keresztelik a falut a lakosság megkérdezése nélkül. Az új nevet a szlovák Gabčík családnévből rögtönözték, és hatósági erőszakot alkalmazva vezették be. (Jozef Gabčík – élt 1912 és 1942 között – volt a Cseh–Morva Protektorátus helytartója, Heydrich elleni, 1942-ben Prágában elkövetett merénylet egyik résztvevője.)

Bős címerét és zászlaját 1995. június 25-én avatták és szentelték fel ünnepélyesen. Ekkor lett a község díszpolgára Habsburg Ottó. (lpj)