A vízi erőműnek több az előnye, mint a hátránya

– Az erőmű meghatározó eleme lett a falu életének Somogyi Tibor felvételeMegbékélt már a falu az erőművel?

Az erőmű meghatározó eleme lett a falu életének, bár építésétől egész napjainkig egyaránt megosztja Szlovákia és Magyarország közvéleményét. Megépült, itt van, önkormányzatunknak az a feladata, hogy kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket. A termálfürdő turistacsalogató létesítmény, az 53 fokos termálvizet egy nagy- és két gyermekmedencébe vezetjük, melyek gyönyörű környezetben, a grófi kastély melletti 40 hektáros parkerdőben állnak a kikapcsolódásra vágyók rendelkezésére. Ám szeretnénk a vízmű ismertségét is kihasználni a falusi turizmus kiépítésében. A turizmus mellett a falu másik fenntartója az ipar lehetne. Az erőmű építése során – felvonulási területként – egy 150-200 hektáros közművesített, ipari park kialakítására ideális területet hoztak létre, melyet jelenleg semmire sem használnak. Egy iparvágány és egy, a falvakat elkerülő közút vezet oda, mely közvetlenül a pozsony–komáromi autóútra csatlakozik. Rendbehozatalára állami támogatást kértünk, az üggyel már foglalkozott a kormány. A végső döntésre várunk, sajnos kicsit kicsúsztunk az időből, a választások néhány hónapos késést okoznak, a döntés így az új kormányra marad. A szükséges összeg 30 százalékát már előteremtettük, az államtól az első munkálatok elvégzésére 36 millió koronát kérünk. Alapítottunk egy részvénytársaságot – melynek az önkormányzat 20 százalékos részvényese –, mivel egyedül a 30 százalékot sem voltunk képesek biztosítani; vállalkozókkal és egy bankkal társulva szedtük össze a szükséges önrészt.

Jelentkeztek már befektetők is?

Természetesen, az állami támogatás megszerzéséhez, sőt már a pályázat benyújtásához is szükség volt három előszerződésre majdani vállalkozókkal. A nevüket nem árulhatom el, talán annyit, hogy van közöttük multinacionális vállalat is, amely Magyarországon több száz embert foglalkoztat. Célunk, hogy a környék lakóinak itt, helyben biztosítsunk munkát, hogy ne kelljen Győrbe ingázniuk. A szlovákiai munkaerő még mindig olcsóbb, mint a magyarországi.

Hány munkahelyre számítanak?

Ha az ipari park teljes kapacitással működik majd, akár 5000 új munkahely is létrejöhet, biztosan nem holnaptól, de a jövőben. Az első támogatási csomagból kikötőt akarunk kialakítani, hogy az olcsó vízi szállítást is kihasználhassák a befektetők. A gyártási csarnokok mellett átrakodóállomás is létrehozható a területen. Célunk a mezőgazdasági termények helybeli feldolgozásának elősegítése, ami a munkahelyteremtés mellett a környék kistermelőinek is segítségére lesz, hiszen így jobb áron adhatják majd el árujukat. Az első vállalkozó letelepedése után várhatóan majd újabb beruházók is érkeznek – ezt mutatják a magyarországi tapasztalatok. Fontos szempont az is, hogy ezekben az üzemekben betanított munkásokra van szükség, nálunk a legtöbb munkanélkülinek nincs végzettsége, szakmája. Bízunk benne, hogy ezt a tervünket sikerül megvalósítani, hiszen 10 évvel korábbi kezdeményezésünket a kormány sem támogatta és pénzünk sem volt rá.

Néhány hónapja megkezdték az iparvágány megszüntetését...

Annyira meglepődtünk, hogy szóhoz sem jutottunk. Egy 20 százalékos munkanélküliségű régióban – amely ellen az önkormányzat próbál valamit tenni – az állam, illetve egy állami vállalat felszedi az ipari park létesítését elősegítő iparvágányt, és még az önkormányzattal akarja megfizettetni fenntartásának költségeit. Miből? Honnan vegyünk rá pénzt? Csökkenteni akarják a munkanélküliséget és közben intézkedéseikkel az ellenkezőjét érik el. Legutóbb Pavel Koncošsal tárgyaltam a sínpár ügyéről, a földművelésügyi miniszter megígérte, marad a vasút. A legrosszabb az egészben az, hogy a vasút és a bekötőút is tulajdonjogilag rendezetlen területen fekszik. Az erőmű építése után rengeteg elvarratlan szál, rendezetlen ügy maradt. Ám bízom abban, hogy nemsokára mégis létrejön az ipari park. Ha lesz ipari park, akkor lesz munka, ha lesz munka, akkor az önkormányzat bevétele is nagyobb lesz, a falu is jobban jár. Ha a falusi turizmust is sikerül meghonosítani, akkor már minden a legjobb úton halad majd, hogy biztosítsuk a falu lakosainak megélhetését.

Visszatérve az erőműhöz: az elmúlt 7–8 évben, amióta üzembe helyezték, inkább pozitívumot vagy negatívumot hozott a falu életébe?

Az összkép mindenképpen pozitív. Ha van is árnyoldala az erőműnek, az eltörpül a sok előny mellett. A múltban is, de jelenleg is több százan dolgoznak az erőműben, vagy a hozzá kapcsolódó vállalatoknál. Az építkezés során is sok minden történt, megváltozott a falu arculata, kiépült a falu. Iskola, óvoda, kultúrház, bevásárlóközpont, stadion épült és még sorolhatnám.

Sok családi ház is felépült az erőmű építése idején...

Sokan építkeztek, az emberek úgy segítettek magukon, ahogy tudtak. Amit lehetett, olcsóbban vettek meg, vagy még ennél is olcsóbban jutottak hozzá. A település neve ismertté vált, még ha néha botrányok árán is. A negatív oldala az erőműnek, hogy a földterületet, amelyen megépült, bagóért vették meg az emberektől, negyven fillért kaptak négyzetméterenként. Már ezt is régen rendezni kellett volna, utólag kárpótolni kell a volt tulajdonosokat. A következő szempont a biztonság. Most ugyan jól vizsgázott az erőmű, de kiderült az is, hogy az erőmű alatti, Szapot védő töltés gyenge, kimaradtak belőle a betonelemek, csak sóderből épült, teljesen átengedte a vizet. A környék lakosai éjjel-nappal a töltésen voltak, hordták a homokzsákot. Most kell követelnünk, hogy hozzák rendbe, mert félő, hogy az árvíz levonulása után feledésbe merül, és egy újabb árvíz már nagyobb gondokat okozhat.

Gondolom az erőmű építésekor sok mindent megígértek. Mi az, ami nem teljesült az ígéretekből?

Leginkább a csatornázást hiányoljuk, melynek csak mintegy 60 százaléka készült el, a Vízügyi Beruházó Vállalat forráshiányra hivatkozva nem fejezte be. Emiatt a talajvíz és a Csallóköz alatt található óriási ivóvízkészlet is közvetlen veszélyben van. Valószínűleg a falu kénytelen lesz saját forrásból befejezni, a csatornázást, mert már senki más nem hajlandó rá pénzt áldozni. Szó volt arról is, hogy olcsó áramot kapnak majd a környékbeli lakosok az erőműtől, ez azonban sohasem volt papírra vetve, és jómagam is megoldhatatlannak tartom.

A környező termőföldeket meny-nyire tette tönkre az erőmű?

A földeket egyedül a belvíz és a talajvíz sújtja, a kutak az egyes előrejelzések ellenére sem károsodtak.

A falu másik „különlegessége” a menekülttábor. Megszokták már az emberek az idegenek jelenlétét?

Akárcsak az erőmű építésébe, ebbe sem szólhattak bele a falu lakosai, de megszoktuk, csakúgy mint az erőművet. Kezdetben még furcsa szemmel néztek a tábor lakóira a falusiak, voltak mindenféle mendemondák, de egy idő után a hangok elcsendesedtek. Nincs velük semmi gondunk, nem zavarják a falu életét. Valahol őket is el kell helyezni. Előfordul az is, hogy besegítenek a falusiaknak a háztáji munkákba; nekik is kell a zsebpénz.

A falu fennállásának 900. évfordulójáról nagyszabású, háromnapos ünnepség keretében emlékezik meg. Mit kell tudni a programról?

Elsősorban azt, hogy a kulturális programot szinte teljes egészében a falu lakói biztosítják, ugyanis rengeteg kulturális csoportunk van. Működik a faluban cserkészcsapat, a Csemadoknak mintegy 500 tagja van – hozzá tartozik a falu énekkara. 110 éve alakult a tűzoltószervezet. A sport terén sem kell szégyenkeznünk, majdnem tízféle sportszakosztálya van a falunak – köztük olyan „egzotikus” szakosztályok, mint a kempo. Van nyugdíjasklubunk is, de internetkávézó is működik a faluban, híres nótaénekesünk Bősi Szabó László, a tánc- és tornastúdiónak mintegy 150 fiatal a tagja, ők is nagyon sikeresek. A kultúrház teljesen be van táblázva, szabad órát alig lehet találni. Ezek a csoportok lépnek majd fel, szinte kevésnek bizonyult a kulturális programra megszabott 8–10 óra. Természetesen a csoportokat az önkormányzat támogatja.

Júliustól a falu vált az iskolák fenntartójává. Nem okoz ez túl nagy anyagi megterhelést?

Eddig is folyamatosan fejlesztettük a falut, ezután is szeretnénk fejleszteni. Igaz, hogy az iskolák elég rossz állapotban voltak, két alapiskola, egy művészeti alapiskola és három óvoda, valamint a nyugdíjasotthon került hozzánk. Az egészségügyi központot is mi üzemeltetjük. Készülünk arra is, hogy hozzánk kerül a környező falvak közös hivatala, feltehetően mintegy 5–6 település csatlakozik majd hozzánk. Előny, hogy a bősiek itt, helyben intézhetik majd ügyeiket. Nevetséges volt például, hogy aki egy kis mellékhelyiséget akart építeni, annak is a járási hivataltól kellett engedélyt kérnie. Az önkormányzat jóval rugalmasabban kezeli majd az ügyeket, mint az állami hivatal, hiszen négyévenként önkormányzati választások vannak, ez kötelez bennünket arra, hogy a falu lakosságát szolgáljuk.

Nagysága ellenére Bős még mindig falu. 1997-ben népszavazást tartottak a várossá válásról, de az eredménytelen lett. Megpróbálják újra?

A sikertelenség oka az volt, hogy a népszavazáson a falu lakosságának csak a 47 százaléka vett részt, érvényességéhez 50 százalékos részvételi arányt kellett volna elérni. Sokan tartottak attól is, hogy a várossá válás plusz adókat jelent majd, pedig ez nem így van. Sokat segített volna a várossá válás a település arculatának tervezésében. A várossá válást azonban továbbra is szorgalmazzuk, most ugyan elsősorban azt akarjuk elérni, hogy már faluként városi arculata legyen a településnek. Jobban el kellett volna magyarázni a lakosságnak az ebből adódó előnyöket.