Bor és egészség

bor jelentős energiaforrás. Egy liter 9-10% alkoholtartalmú bor 2500-3000 kJ-t (600-700 kcal-t) termel az emberi szervezetben, ami a napi energiaszükséglet mintegy 25%-át teszi ki

Energia szempontjából egy liter bor 0,9 l tejjel, 300-350 g kenyérrel, 585 g hússal, 5 tojással vagy 1 kg burgonyával egyenértékű. Az energiamennyiség legnagyobb része az alkohol.

A bor azonban elsősorban nem mint táplálék, nem mint energiaforrás szerepel az ember életében. Sokkal fontosabb az étkezéshez fogyasztott bor kedvező étrendi hatása. A termogén hatású anyagokon (alkohol, cukor) kívül a bor értékes biogén anyagokat, szerves savakat, cserzőanyagokat, vitaminokat, enzimeket, aminosavakat és a szövetek regenerálódásában jelentős ásványi sókat tartalmaz. A húsos ételek fogyasztásánál különösen nagy szerepük van a szerves savaknak. Az alkoholos italok közül a bor pH-értéke áll legközelebb a fehérjék lebontását végző gyomornedv pH-jához. A savasabb fehérboroknak és a fanyar vörösboroknak az étvágyfokozó hatása is jelentős. Gyomorsavhiány és étvágytalanság esetén a savas fehérborok, valamint a fanyar vörösborok a felnőtt ember számára valóban gyógyszernek tekinthetők. A fanyarkás vörösborok bélbántalmak esetén is hasznos gyógyszernek bizonyulnak.

De nemcsak a gyomor, hanem a szívbántalmak ellen is előnyös hatású a mérsékelt borfogyasztás. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a bor viszonylag csekély alkoholtartalma (12%) előnyösen hathat az idegekre, a szívre és az érrendszerre, csökkenti a lelki feszültségeket, tágítja az ereket, és hozzájárul ahhoz, hogy a szívizom több vérhez jusson.

Időváltozás esetén a vérnyomás ingadozása miatti rossz közérzeten és a stresszhatásokra érzékenyeken is segíthet a mérsékelt borfogyasztás. Érszűkületben, érelmeszesedésben szenvedő idős emberek számára hasznos, „nem keserű orvosság” a napi adag 1-2 pohár bor.

Bármily hasznos lehet is az étkezések alkalmával elfogyasztott 1-2 pohár bor étrendi hatása, bármennyire előnyös lehet is a mérsékelt borfogyasztás fiziológiai hatása – és esetenként a bor mint gyógyszer sem lebecsülendő –, nem tekinthető nélkülözhetetlen italnak. Elsődlegesen élvezeti cikk. A kellemes érzést kiváltó hatásáért fogyasztjuk. Ez a hatás többféle is lehet (doppingoló, élénkítő, mámorító vagy éppen nyugtató, feszültségcsökkentő, gátlásoldó). A borban levő alkohol ugyanis a gyomorból rövid idő alatt felszívódik, és a véráramba kerülve a szervezet minden részébe, a többi között az agyvelőbe is eljut. Ott a sejtek felületén levő lipoidokat oldja, és ezáltal lehetővé válik, hogy az idegsejtekbe is benyomuljon. Az ilyenkor jelentkező pszichikus hatások abban nyilvánulnak meg, hogy először az agykéreg azon központjai csökkentik működésüket, amelyek a kritika, a mérlegelés körébe tartoznak. Számtalan körülmény barátságosabb megvilágításba kerül, a tervek végrehajtása könnyebbnek látszik. A gátlások elmaradása következtében meggyorsul a szellemi tevékenység, emelkedik a hangulat, csökken az idegek feszültsége, fokozódik az életkedv. A fáradt emberi szervezetre tehát 1-2 pohár bor gátlásoldó, frissítő, serkentő hatást gyakorolhat. Ez a hatás azonban csak átmeneti jellegű.

Az alkohol nemcsak a kritikai képességet befolyásolja, hanem a nagy figyelmet igénylő teljesítőképességet is. Még a kisebb mennyiségű szeszes ital is csökkenti az izmok finom, mechanikai tevékenységét, aminek különösen a közlekedésben van nagy jelentősége. Teljes mértékben indokoltak tehát a gépjárművezetők alkoholfogyasztását tiltó szigorú rendszabályok.

Az alkoholnak a szervezetre irányuló hatáserőssége különböző tényezőktől függ. Az alkohol nagy része (0,015%-a) a szervezetben egy óra alatt elég a testben levő vér és szövetnedvek menynyiségétől és attól függetlenül, hogy mennyi alkohol került a vérbe. Egy 75 kg-os emberben a vér és szövetnedvek tömege kb. 50 kg. Eszerint, ha az alkoholtartalom óránként 0,15 ezrelékkel csökken, akkor 50 kg 0,15 ezreléke megfelel 7,5 g alkoholnak (1 dl 10%-os bor alkoholtartalma 7,89 g), így érthető, hogy egyenletesen elosztva, különösen a nehéz fizikai munkát végző ember, napjában elfogyaszthat egy liter bort anélkül, hogy a szervezetbe bekerült alkohol részegítő, bódító hatása a legcsekélyebb mértékben is jelentkezne.

Fontos körülmény, hogy az alkoholt, a bort éhgyomorra fogyasztjuk-e, mivel az étel az alkohol egy részét felszívja, így ez a mennyiség nem kerül a véráramba. A különböző ételek különböző mértékben kötik le az alkoholt. Nagyobb mennyiséget köt le például a hús, a tej és a tejtermékek, kevesebbet a kenyér vagy a burgonya. Más anyagok viszont – mint pl. a szénsav – serkentik a felszívódást. Ez az oka annak, hogy pezsgőfogyasztás után gyorsabban jelentkezik az alkohol hatása.

A vérben levő alkohol hatása rendkívül különböző. A vér egyezrelékes alkoholtartalma (75 kg-os testtömegnél 50 g alkohol) körülbelül a fogyasztók felét befolyásolja. Körülbelül 6 pohár asztali bor vagy 5 pohár tüzes pecsenyebor és 3-4 pohár csemegebor tartalmaz 50 g alkoholt. Ha ez a mennyiség másfél ezrelékre emelkedik, akkor az emberek háromnegyedénél vehetők észre az alkohol okozta tünetek; 2 ezreléknél közepes, 2,5 ezreléknél erősen befolyásolt állapot, a vér háromezrelékes alkoholtartalmánál pedig rendszerint részegségi állapot lép fel. A vér 5 ezrelék feletti alkoholtartalma az egyén életét veszélyezteti.

Mennyi bort fogyaszthatunk károsodás nélkül?

A Mosel menti barátok például már ezer éve megtalálták a kívánt mértéket. Karoling kupájukba 250 köbcenti folyadék fér. Trier kegyelmes érseke naponta három kupát engedélyezett, napjaink mértéke szerint 7 decit.

A jelenlegi kutatások szerint is az egészséges ember mája napi 80 g alkoholt képes lebontani károsodás veszélye nélkül, tehát ennyi alkohol a májra nézve még ártalmatlan. (Ez 1 liter asztali bornak vagy 7-8 deci tüzes pecsenyebornak felel meg.) Ennél nagyobb mértékű fogyasztás azonban már káros; nemcsak a májat, hanem a szívet és az idegrendszert is súlyosan károsítja.

A bor négy arcát (táplálék, gyógyszer, élvezeti cikk, méreg) ismernie kell a fogyasztónak, és tudnia kell, mi az a mennyiség, ami valóban az egészségére válik.

(Török Sándor–Mercz Árpád Magyar borkultúra című könyvéből válogatta Kop-ska)