Biológiai védekezési módszer a kukoricában

Kártételük veszélyessége főleg a csemegekukorica minőségében és ezáltal értékesíthetőségében jelentkezik, mivel a hernyók által megrágott és ürülékükkel beszennyezett csöveket a feldolgozók csak jelentős levonással vásárolják meg, sőt, akár vissza is utasíthatják az árut. A vetőmagkukoricában a megrágott szemek már önmagukban is alkalmatlanok vetőmagnak, ugyanakkor ez a rágás utat nyit a különböző penészgombák számára is, ami nemcsak a vetőmagnak alkalmas csövek számát csökkenti, hanem a magvak csírázóképességét is hátrányosan befolyásolja. A takarmánykukoricában a hernyók által megrágott szemek és egyéb növényrészek elsődleges fertőzési kaput jelentenek a különböző gombás fertőzések számára. Ezek a penészgombák pedig különböző mérgeket, úgynevezett mikotoxinokat termelnek, amelyek a takarmányba kerülve az állatokban emésztési és szaporodásbiológiai gondokat okozhatnak, s ezek kihatnak az állatok termelőképességére. Közvetve pedig bennünket, embereket is érint, hiszen a mikotoxinokkal terhelt húst és tejtermékeket mi is elfogyasztjuk.

Egyértelmű tehát, hogy a lepkekártevők elleni védekezésre a kukoricában szükség van. Erre számos hatékony növényvédelmi készítmény áll a termelők rendelkezésére, de csak a nagyon pontosan időzített és többször megismételt beavatkozás nyújthat elfogadható védelmet a károsítokkal szemben, mivel a hernyók általában a csuhélevelek alatt, a cső belsejében, vagy a kukorica szárában tartózkodnak, így a növényvédőszer elől gyakorlatilag rejtve vannak. A beavatkozások nehézségeit a termelők jól ismerik. Ugyanakkor a fogyasztók védelme érdekében az esetleges növényvédőszer-maradékokkal kapcsolatos előírásokat is be kell tartani. Ez azt jelenti, hogy a védekezésre csak mérsékelten toxikus, úgynevezett zöld készítményeket lehet használni, amelyek hatékonysága értelemszerűen gyengébb mint a drasztikus szereké.

A környezetbarát biológiai elveken működő Trichogramma petefürkészekre alapozott vegyszermentes növényvédelmi technológia ésszerű megoldást kínál a felmerült problémákra. A Trichogramma petefürkész darazsak növényvédelmi célú felhasználása az utóbbi 20 évben terjedt el. A petefürkész darazsak lepkekártevők elleni alkalmazása azon alapszik, hogy ezeknek a pici (0,5-0,7 mm-es) rovaroknak az egyedfejlődése kizárólag lepkék petéjén belül zajlik le. A nőstény fürkészdarazsak kiváló szaglásuk segítségével megkeresik a növényekre helyezett lepkepetéket és saját tojásukat azokba helyezik el. Az így fertőzött lepkepetéből tehát nem hernyó, hanem egy újabb fürkészdarázs fog kikelni, ami újabb lepkepetéket képes parazitálni.

Ahhoz, hogy ezek a rovarok hatékony növényvédő szerként működjenek, az szükséges, hogy megfelelő mennyiségben, és egyenletesen szétoszlatva juttassuk ki őket a megvédendő növénykultúrába. A jelenlegi legkorszerűbb és leghatékonyabb módszer a kapszulás technológia a csehországi székhelyű Biocont Laboratory Kft. saját fejlesztésű és gyártású Trichoplus márkanévre hallgató terméke, melyet már hazánkban is engedélyeztek a kukoricában. Ez a készítmény egy kb. 2,5 cm átmérőjű, négy helyen perforált polisztirol kapszulában tartalmazza a darázsbábokat, kapszulánként hozzávetőlegesen 1500 darabot. Ezeket a kapszulákat kell az adott növénykultúrában egyenletesen (kukoricában kb. 12x11 m-es kötésben) kihelyezni, mégpedig a kukorica levéltövébe jól beszorítva.

A módszer hatékonyságának alapja – a kikelő fürkészek megfelelő mértékű aktivitásán és az egyenletes kijuttatáson felül – a megfelelő időzítés. Mivel a Trichogramma fürkészdarazsak lepkepetékben fejlődnek, ezért fontos, hogy a kihelyezésükkor minél többet találjanak azokból. Ez úgy biztosítható, ha az első kezelést egészen a kártevő lepke rajzásának kezdetén végezzük. Erre azért van szükség, mert a lepkék legintenzívebb peterakási időszaka a rajzásuk kezdetére tehető, ugyanakkor a darazsak a kihelyezést követő második napon kezdenek el kikelni és a kapszulát 5-8 napon át folyamatosan hagyják el. Fontos tudni, hogy a Trichogrammák csak a 3 naposnál frissebb lepketojást parazitálják. Ezért jobb előbb elvégezni a kezelést, mint késni vele. Egy Trichogramma a kapszulából történt kirepülés után 5-8 napig él, és keresi a lepkepetéket, sőt, ha virágnektárhoz juthat, élettartama ennek duplája is lehet. A kísérleti tapasztalatok azt mutatják, hogy a lepke rajzáskezdetéhez viszonyított 10 napos késés a kezeléssel, kb. 50 %-os hatékonyság-csökkenéshez vezethet.

A Trichogramma növényvédelmi technológiának a kémiai szerekkel összehasonlítva van egy teljesen egyedi vonása: a fürkészdarazsak a kártevőt már pete alakban elpusztítják, tehát a kártételt megelőzik, míg a kémiai inszekticidek a már kikelt és rágási kártételt már okozott lárvákat pusztítják csak el. A módszer vetőmag és árukukoricában két, csemegekukoricában három egymás utáni kezelést tesz szükségessé, a kezelések között 5-7 napos eltéréssel. A megfelelően időzített és kivitelezett kezelések 75-80 %-os hatékonyságot biztosítanak.

Gazdasági szempontból a Trichogrammák kézi kijuttatása lényegesen lecsökkenti a kezelés költségeit, hiszen a kártevők elleni vegyszeres védekezés már csak többnyire légi úton lehetséges. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy személy egy hektárt 15 perc alatt le tud kezelni, így kisebb területeken egy-két személy is meg tudja oldani a kijuttatást, nagyobb területek esetében is csak a napszámosoknak kifizetett bérrel kell számolni. Másik fontos tényező az ár-hatékonyság arány. A 45-70 %-os hatékonyság a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke ellen a piretroidok használatával csak igen ritkán érhető el. Ezek hektáronkénti költsége viszonylag alacsony. A szerves foszforsavészterek hatékonysága általában eléri, vagy meg is haladja a 70 %-ot, ám alkalmazásuk környezet- és természetvédelmi szempontból igen veszélyes, csemegekukoricában pedig erősen korlátozott, hiszen fokozottabban felveti a szermaradványok okozta problémák, illetve az élelmezés- és munkaegészségügyi várakozási idők kérdését. Hektáronkénti költségük általában lényegesen magasabb a piretroidokénál. Környezetvédelmi szempontból sokkal elfogadhatóbb lenne az általában igen jó hatékonyságú kitinszintézis gátló szerek alkalmazása, ám ezek igen magas ára már erősen leszűkíti az ezt alkalmazó termelők körét. A Trichogramma fürkészdarazsak alkalmazását a költségtényezők (1200 Sk/ha kezelésenként) is versenyképessé teszik a kukoricában alkalmazható kémia inszekticidekkel szemben, hiszen ára a középső árkategória alsó szintjére tehető, a piretroidok és a szerves foszforsavészterek árai közé. Ezt az árat már csak egy igen alacsony kijuttatási költség terheli, ráadásul a termelő feladata is egyszerűbb, hiszen a gyártó cég a terméket a megfelelő időben, felhasználásra kész állapotban a termelőkhöz kiszállítja.

A szerző növényvédelmi szakember