Bezárul az ózonlyuk?

Az említett elemek csökkenése 1987 óta – a Montréáli Egyezmény életbelépése – mérhető.

A japán tudósok munkája számos korábbi modellel szembehelyezkedik, amelyek azt mutatták ki, hogy az ózonszint csökkenése az ózonlyuk problémáját tovább súlyosbítja, és csak hosszú idő elteltével javulhat a helyzet. Egy 1998-as, mérföldkőként emlegetett tanulmány kifejezetten azt hangoztatta, hogy a szennyezőanyag kibocsátás és az üvegházhatás következtében még egy lyuk keletkezik rövidesen a Déli-sark felett.

A Japán Ibaraki Környezetvédelmi Kutatóközpont tudósainak legfrissebb hatásvizsgálata viszont jóval nagyobb pontosságú modellen alapszik, mint az említett ‘98-as munka. Ez a mai legkorszerűbb eszközök, valamint az új, pontosabb adatok felhasználásával végzett elemzés, sokak megdöbbenésére a korábbi kutatásokkal szemben nem tapasztalt olyan szoros kapcsolatot az ózonszint csökkenése, illetve az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja között. ĺgy a japán kutatók arra gondolnak, hogy az ózonlyuk jövője nem feltétlenül olyan sötét, mint amilyennek eddig lefestették.

Tacuja Nagasima, a vizsgálatokat vezető tudós szerint a korábbi mérések, és szimulációk ott hibáztak, hogy az ózont lebontó vegyületek tényleges hatását, és koncentrációjuk változását nem pontosan vették figyelembe – a mai technológia és pontosabb adatok hiányában.

Az új szimulációs elemzés elkészítésekor viszont már nemcsak ezek beillesztése lett pontosabb, hanem számos egyéb jellemzőt is figyelembe vettek Nagasimáék. ĺgy például a légáramlatok, az atmoszféra örvénylése, a tengerszinti hőmérsékletek változása és a szén-dioxid koncentrációjának alakulása is szerepel a számításokban. Az atmoszférakutatással foglalkozó tudósok túlnyomó többsége szerint jó nyomon járnak a távol-keleti kollégák. Egyre több, újabb légkörmodell mutat ugyanis hasonló eredményeket.

Nagasimáék viszont úgy vélik, hogy a jóslat még nem bizonyosság, további munkát igényel a légkörmodell pontosítása, és amikor ezzel elkészülnek, újabb számításokat végeznek majd.

Sőt, a japán tudósok szerint egyetlen modell alkalmazásából kiindulni nagy hiba volna. Várják a többi elemzést, amelyekkel saját munkájukat egybevetve kaphatnak teljesebb képet az üvegházhatás és az ózonlyuk közötti kapcsolatról éppúgy, mint a globális felmelegedés valós helyzetéről.