Bankrabláskor engedelmeskedni kell

Egyetlen módon érdemes viselkedni, ha valaki rablótámadásba csöppen: mindenben engedelmeskedni kell a támadóknak. Münnich Iván agresszió-kutató szerint semmiképpen sem érdemes kockáztatni, az egyetlen megoldás az alkalmazkodás. „Ameddig csak lehet, alkalmazkodni kell” – tanácsolja a kutató arra az esetre, ha az ember rablótámadást kénytelen átélni. A támadáskor –- különösen az elején – a rablók sem nyugodtak, és akár szándékuk ellenére is veszélyeztethetik a környezetükben lévőket. Egy idő után kimerülhetnek, a több órás túszejtő akciók esetén elképzelhetőek sajátos helyzetek, de semmi esetre sem szabad provokálni a támadókat, ha az ember pont akkor sétál be egy bankba, amikor azt megpróbálják kirabolni.

A bankok, posták alkalmazottait külön felkészítik az ilyen támadásokra. Higgadtnak kell maradniuk, és engedelmeskedniük kell a rablók követeléseinek. Fontos szempont az is, hogy ne legyenek túlságosan készségesek, vagy zavarodottak: pontosan csak annyit kell teljesíteni, amennyit követelnek. A szakemberek javaslatai szerint legfeljebb megfontoltan, teljesen észrevétlen módon érdemes védekezni, például ahol erre lehetőség van, rejtett, hangtalan riasztót érdemes bekapcsolni. Nagyon fontos szabály, hogy mindent alaposan meg kell figyelni, ez sokat segíthet a nyomozás megkezdésekor. A kirabolt intézményben lévő vendégek legjobban teszik ha csöndben maradnak. ĺgy is súlyos trauma érheti az áldozatokat. Félelemtől, szorongástól szenved sok áldozat a megpróbáltatások után. Előfordult, hogy fegyveres rablás vétlen szemtanúját rokkantsági nyugdíjba kellett küldeni, anynyira megviselte a kiszolgáltatott helyzet, az a tudat, hogy élete veszélybe került. Münnich ugyanakkor találkozott olyan áldozatokkal is – igaz ezek jóval ritkább esetek – akik viszonylag könnyen feldolgozták az élményt, és inkább dicsekedtek tapasztalataikkal.

A móri eset mindenképpen különleges. Brutalitása egyedülálló a magyar kriminalisztika történetében: még nem volt példa arra, hogy az elkövetők szó nélkül lőttek volna, itt valószínűleg egyszerűen nem is volt az áldozatoknak lehetőségük megfelelően viselkedni. Münnich szerint a mostani elkövetők előéletéből következik ez a brutalitás. A két gyanúsítottat rablással is vádolják. „Ők ebben az életformában töltötték az elmúlt éveket: természetessé vált számukra a fegyver és az erőszak. Nem fogták el őket, ezért egyre merészebbek és agresszívabbak lettek.” Münnich szerint el fogják kapni a tetteseket, de megközelítésük nagyon veszélyessé vált. „Nincs félnivalójuk, mert egy valamit tudnak már: bármit tesznek, azzal nem súlyosbíthatják büntetésüket.” Móri tettükért már önmagában a legsúlyosabb, 40 éves börtönbüntetést kaphatják. Mivel ennél keményebb ítélet Magyarországon nem szabható ki, érdemes kockáztatniuk a végtelenségig is. Azért hiszi, hogy elkapják őket, mert a rendőrség különösen nagy erőket mozgósított felkutatásuk érdekében, és ezzel öszszefüggésben kényelmetlenné váltak az alvilág számára is. Münnich szerint akiket ekkora erővel keresnek, azok nem számíthatnak a bűnözők szolidaritására, és egyedül nincs esélyük ilyen alapos nyomozással szemben.