Az új elemek elnevezése ma is a felfedezők joga

A hagyomány szerint az új elem felfedezője által javasolt nevet az Alap- és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Egyesülete, a IUPAC bizottságai véleményezik, majd a szervezet tanácsa hagyja jóvá - mondta el az MTI-nek Inzelt György kémikus, az ELTE egyetemi tanára, aki maga is tagja a testületnek.

Sigur Hofmann, a darmstadti Nehézionkutató Intézet (GSI) munkatársa, a szupernehéz elemek előállítására alakult kutatócsoportot vezetője a héten bejelentette, hogy az általuk még 1996-ban létrehozott új, 112-es rendszámú elem felfedezését visszaigazolta az IUPAC.

A magyar kémikus közlése szerint az elemek előállítása körül nagy viták folynak a szupernehéz ionok létrehozására alkalmas intézetek között. Ezeket az elemeket már csak igen költséges berendezésekkel, részecskegyorsítóval lehet előállítani úgy, hogy atommagokat ütköztetnek, majd a csupán a másodperc töredékéig élő új atomok bomlástermékeit detektálják. A sok milliárd jelen lévő részecskéből legfeljebb néhány atomról van szó, ezeket az elemeket tehát anyagi minőségükben sem megfogni, sem megnézni nem lehet.

"A szupernehéz elemek előállításának alapfilozófiája nagyon egyszerű: vesznek egy céltárgyat, például a 92-es protonszámú uránt vagy a 82-es protonszámú ólmot, majd ebbe lövik bele azt az iont, amely a kívánt protonszámra kiegészíti, ha a fúzió sikeres. Az előbbi esetben a 20-as protonszámú kálcium, utóbbi esetében a 30-as cink ionjait - magyarázta Inzelt György - Maga a kísérlet azonban annyira költséges - euróban számítva is százmilliós nagyságrendű -, hogy igen hosszú időszak, komoly számítások előzik meg, mielőtt hozzálátnak".

Közben magát a ciklotront is át kell kissé alakítani, úgy fejleszteni, hogy az új típusú kísérletre alkalmas legyen. A darmstadti GSI gyorsítója például 120 méter hosszú, benne másodpercenként 30 ezer kilométeres sebességre gyorsulnak fel az ionok, mire a céltárgyba ütköznek. Az ütközéskor jöhet létre az a néhány atom, amelynek bomlástermékeit vizsgálják. A IUPAC csak akkor fogad el igazoltnak egy bejelentést, ha az új elem létrehozói a teljes bomlási sort igazolni tudják, illetve azt másik gyorsítóban meg tudják ismételni.

Erre alkalmas intézet azonban a világon összesen három található: a Lawrence Berkeley Laboratórium (Kalifornia, Egyesült Államok), az Egyesített Atomkutató Intézet (Dubna, Oroszország) és a Nehézionkutató Intézet (Darmstadt, Németország). Utóbbiban a most visszaigazolt, átmenetileg ununbiumnak (latin eredettel: egy-egy-kettő) elnevezett 112-es rendszámú elemet cink és ólom atommagok ütköztetésével hozták létre, és csupán 240 mikromásodpercig élt. Azóta már más reakcióval, más atomok ütköztetésével is létrehozták ugyanennek az elemnek egy izotópját, amelyben a protonok száma ugyan 112, ám az atomtömeg a magban található több neutron miatt 286.

Az IUPAC a fizikusok hasonló szervezetével összefogva 1986-ban alakított közös munkabizottságot, amely rögzítette az elveket, hogy mikor lehet új kémiai elem felfedezéséről beszélni, majd megvizsgálta az addig felfedezett új elemekre vonatkozó bizonyítékokat. 1994-ben az IUPAC 101-től 109-es rendszámig javasolt új elnevezéseket, amelyeket később némileg módosított: mendelévium (Md, 101), nobélium (No, 102), lawrencium (Lr, 103), rutherfordium (Rf, 104), dubnium (Db, 105), seaborgium (Sg, 106), bohrium (Bh, 107), hassium (Hs, 108), meitnerium (Mt, 109).

A felfedező kutatócsoportok igyekeznek intézetükre, városukra vagy a tartományra utaló, esetleg egy ahhoz köthető tudósra vonatkozó nevet kivívni. Ennek praktikus oka is van: az így szerzett dicsőség további támogatást hozhat az intézményekben folyó kutatásokra.

2003-ban az IUPAC jóváhagyta a 110-es rendszámú elem javasolt nevét: darmstadtium (Ds). 2004-ben pedig a 111-es elem névadó ünnepségére került sor: röntgenium (Rg). "A 112-es elem visszaigazolását már többször tárgyalta az IUPAC az azóta eltelt időben. Kíváncsian várjuk, milyen nevet javasol a darmstadti csoport, hiszen ez az ő joguk, miután igazoltan övék a felfedezés" - fűzte hozzá Inzelt György. A professzor hozzátette, hogy a 114, 116 és 118-as rendszámú elemek keletkezését is igazolták (Oganessian csoportja, Dubna, 2006), így ezek elismerése és elnevezése is várható a közeljövőben.