Az erősebbik nem gyengéi

A férfiak azonban mások. A nők túlságosan sokat akarnak, és mindezt egyetlen személyben. A régi férfikvalitások, mint például a felelősség átvállalása, a hódítás, az egy dologra koncentrálás – ma már nem érdekesek. Mindez odáig hat, hogy a fiatal emberek a nők által elhagyott státusokat akarják betölteni, és kétségbeesetten próbálnak olyanok lenni, mint a nők. Márpedig ez nem vezet jóra.

Önző nők?

Jó lenne, ha a nők felülvizsgálnák állítólagos önmegvalósításuk motívumait. Manapság a nők nagy része egoista, aki igencsak elkeseredetten harcol, ha az érdekei érvényesítéséről és a jövője pénzügyi alapjainak biztosításáról van szó. Az utóbbi időben számosan vizsgálták azt a mind gyakrabban és mind korábban fellépő jelenséget, hogy az emberek képtelenek komoly partneri kapcsolatokat kialakítani, házasságot kötni és családot alapítani. A vizsgálat során kiderült, hogy a két fél közül gyakrabban a nők azok, akik képtelenek a partneri kapcsolatra. És az okot a kutatók mindenütt a világon a nők egoizmusában látják.

Gyönge férfiak?

Szükséges, sőt létfontosságú, hogy végre csökkenjenek a félreértések, és a nemek között nagyobb megértés alakuljon ki. Ennek lehetne a következménye az egészséges öntudat, a saját méltóság érzete, a kölcsönös bizalom kialakulása és a több egymás iránti szeretet.

Az öregedési folyamatban a betegségeknél a várható életkorban határozott aránytalanság tapasztalható a két nem között. Ebben a vonatkozásban a férfiak hátránya több év. Egy hetvenéves férfinél a még várható élettartam (átlagként) kb. 11,2 év, míg ugyanez az érték a nőknél kb. 14,2. Kétségtelen, hogy a nemtől függő szocializálódási folyamatok a gyerekkorban mennek végbe, miközben a testi fejlődés mindkét nemnél hozzávetőlegesen egyforma. Számos tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a fiúk sokkal sérülékenyebbek, mint a lányok. A tizenötödik és a huszonötödik életév között a férfiak érzelmileg is sokkal sérülékenyebbek, mint a nők. Annak ellenére, hogy a fiúk és a férfiak sokkal gyakrabban betegek, a lányok és a nők sokkal többször vetik alá magukat orvosi kezelésnek. A férfiak az egészség vonatkozásában sokkal közönyösebbek, letagadják a tüneteket, nem veszik igénybe a korai felismerést szolgáló eljárásokat. Végzetes hiba ez a részükről!

Hogyan maradjon férfi?

A férfiak évszázadokon keresztül vagy még tovább is csupán a fejet képviselték, nem a szívet. Sikeresek akartak lenni és nem szolidárisak, kemények és nem ellágyulók. A következő évezred irányzata minden valószínűség szerint az lesz, hogy a férfiak nemcsak külső megjelenésükkel, a fitnesszel, izmokkal, body-buildinggel, hanem a belső egyensúlyukkal is törődni fognak. A kollektív fejlődési jellegzetességek egyéni következményekkel is jártak. Az erős embert napjainkban mind fizikailag, mind pszichikailag a gyengébb nem képviseli. Az orvos-szociológiai vizsgálatok igazolják a nők egészségesebb voltát, hosszabb várható élettartamát és nagyobb ellenálló képességét.

A testi gyengeség egyidejűleg lelki labilitást von maga után. A férfiak nemcsak gyengébbek, hanem tehetetlenebbek is. El vannak kényeztetve, és éppen ezért függenek a nőktől. Nemcsak a háztartási munkában, hanem általánosságban is: a férfiak nem tanulták meg, hogyan legyenek úrrá a nehéz élethelyzeteken. Éppen ezért életük végéig függnek a nőktől, sőt ki vannak szolgáltatva nekik. Ennek elleplezésére a férfit úgy nevelik, úgy idomítják, hogy a saját tehetetlenségi és gyengeségi érzését, függőségét és nők iránti szenvedélyét ne is vegye észre. Elfojtja az érzéseit, kifelé robotjelleget mutat, látszólag erős, valójában azonban csak erőszakosabb, mint a nő.

A hatalom embere

A felnőtt féri hatalma és a felnövekvőben lévő férfi tehetetlensége összetartozik. Ezért hordoz a hatalom emberének felnőtté válása paranoid jellemvonásokat. Ezért érzi magát állandóan bizonytalannak s boldogtalannak, és a folyamatosan fellépő tehetetlenséget a hatalom demonstrálása és erőszakoskodás mögé rejti el. A tehetetlenek számára a hatalom gyűjtése jelenti a kiutat.

Sokkal gyakrabban válik kézben tarthatatlanná a hatalom demonstrálása, mint ahogyan nyilvánosságra kerül. Napjainkban egyre szélesebb teret kap a férfiaknál az erőszak. Önismereti csoportok rendszeres összejövetelein a férfiak szilárd támaszra lelnek, kicserélhetik érzéseiket; leépíthetik az érintkezéssel kapcsolatos félelmeiket, férfibarátságokat köthetnek. Újfajta vitakultúrát tanulnak, megtanulják a konkurencia elviselését és azt, hogyan legyenek úrrá a partnerkapcsolati konfliktusokon. Amikor a hatalom erőszakba torkollik, professzionális segítségre van szükség. Az ilyen jellegű pszichés segítséget nyújtó lelki klinikák klienseinek túlnyomó része 30-as éveinek közepén jár, foglalkozik a válással vagy a különválással, és erőszakoskodón viselkedik. Ezeket a férfiakat nem vehetjük egy kalap alá, mégis valami mindegyikükben közös: a képtelenség a megnyilatkozásra, és hogy megtalálják a megfelelő formát a konfliktusok elrendezésére; képtelenek elviselni a tehetetlenséget és a gyámoltalanságot fizikai fölényük fitogtatása nélkül.

A kommunikációs zavar

A férfiak és nők általánosságban nem konstruktív módon foglalkoznak a konfliktushelyzetekkel. Az ilyen szituációknak legtöbbször az a vége, hogy elkerülik a nehézségeket, és a helyzet csúnyán elfajul. A férfiak gyakorlatilag nem tudják kibeszélni, nem képesek differenciáltan tudomásul venni érzéseiket, képtelenek különbséget tenni aközött, amit gondolnak, éreznek és ami csak a fantáziájukban létezik.

A változás kora

Talán sokkal mélyebb jelentőséggel bír a középkorúak krízise a férfiaknál, mint a nőknél. A szülőképességi kor vége ugyanis olyan fázist képvisel, ami a férfit ott sebzi, ahol az a legfájóbb: a férfiasságában. Teljesen mindegy, milyen krízisben szenved a férfi, sokkal előbb válik bizonytalanná és tanácstalanná, mint a nő. Az együttélés során mindketten hibát követnek el – rendszerint az öntudat hiánya miatt. Ahogyan egy szakértő fogalmaz: Mindkettőnél közös az a jelenség, hogy a másikról nagyon határozottan vélekedik: én vagyok a szexuális vágyaid tárgya; ha nem kívánsz, akkor nagyon keveset érek. A megerősítés azt jelenti: én jó vagyok, a megerősítés hiánya, hogy rossz vagyok. (M. J.)

Kiragadott statisztikai adatok

A fogantatás időpontjában a fiúk-lányok aránya kb. 150:100

A fiúk betegséghajlama már kezdettől fogva lényegesen magasabb, mint a lányoké. A fiúembriók halálozási aránya kb. 30%, és a koraszülöttek közül is több fiú hal meg, mint lány.

A különféle fogyatékosságokban, pl. mongoloidizmus, szintén több fiú érintett.

Az iskolában az évismétlők 2/3-a fiú. Az autisták közt négyszer több a fiú.

40%-kal több fiúnál diagnosztizáltak skizofréniát, mint amennyi lánynál.

A sürgősségi esetként orvoshoz kerülő páciensek 2/3-a férfi.

A kórházi tartózkodás ideje férfiaknál 15%-kal hosszabb, mint nőknél.

A férfiak bronchitisz és asztma miatt 4-5-ször többen halnak meg.

A tuberkulózissal foglalkozó klinikák betegei között 150%-kal több a férfi, mint a nő.