Az élet, amit élni érdemes

Manapság olyanok a társadalmi követelmények, hogy átlagon felüli teljesítményt nyújtsunk, és helytálljunk minden téren. Esélye csak a legjobbnak, a legszebbnek és a leggazdagabbnak van. Kicsinyenként átengedjük magunkat ennek a nyomásnak, és elkezdődik a sötét játszma, amikor ahelyett, hogy teljes életet élnénk, megelégszünk azzal, hogy nézőként és rajongóként figyeljük a hírességek életét. A probléma azonban az, hogy az emberiségnek csak az 1%-a ilyen átlagon felüli, úgymond híresség, és azok is gyakran boldogtalanok, mert nem tudják kezelni ezt az átlagon felüliségüket. Mi többiek meg az elutasítást érezzük mindenhol. Az útkereszteződésben sokkal nagyobb és drágább autók dudálnak ránk, mint amilyen a miénk. Az üzletben készségesebben szolgálnak ki bennünket, ha márkás ruhát viselünk. A szomszédok kedvesebben köszönnek ránk, ha előző este láttak a tévében szerepelni. Egy nagy cégnél aszerint kapják az alkalmazottak az irodahelyiséget, hogy a ranglétrán hol helyezkednek el. Minél magasabb pozíció, annál magasabb emelet. Ha az iroda például a 9. emeleten van, akkor a cég már garázst is biztosít az alkalmazottnak. Ha a 13. emeleten, az átlagon felüli berendezést jelent virágokkal. Aki a 16.-on kapott helyet, annak zuhanyzófülke is jár. Gyakran bizony mi is ezektől a dolgoktól tesszük függővé életünk értékét és minőségét.

Az Istennek azonban egész más üzenete van számunkra. Az igazság az, hogy mi, szürke hétköznapi emberek, ha nem vagyunk is átlagon felüli szupersztárok, akkor is egyéni és megismételhetetlen teremtményei vagyunk Istennek. Nála nem kell kiérdemelnünk, hogy elfogadjon bennünket, s bárha ez számunkra sokszor érthetetlen, elfogad olyannak, amilyenek vagyunk. Ez az egyetlen erő a világmindenségben, melynek hatalma van megváltoztatni és elszakítani azokat a láthatatlan szálakat, melyek generációkon keresztül megnyomorítottak bennünket.

Philip Yancey világszerte elismert amerikai keresztény író és szerkesztő A véget nem érő kegyelem című könyvében egy különös hirdetésről ír, mely eredetileg az El Liberal című napilapban jelent meg: „Paco, kedden délután várlak a Montana Szállodánál.” A hirdető egy apa, akinek a fia Madridba szökött, ő maga telve a fia utáni vággyal és szeretettel, nem tudott másképp kapcsolatba lépni vele, s utolsó elkeseredésében döntött a hirdetés mellett. Amikor az adott napon és helyen megjelent, ámulatba esett. 800 fiatalember várt a helyszínen, s vágyott arra, hogy az apja elfogadja.

Az isteni elfogadás négy radikális változást hoz az életünkben. Először is megtalál bennünket bárhol. Úgy gondolod, hogy neked már nincs esélyed Istennél? Pedig egyikünk sem mehetett annyira messzire, hogy Ő ne találjon meg a szeretetével. A második változás az, hogy Isten kegyelme eltörli a nem kívánt múltat. Harmadszor rámutat arra, hogy miért vagyunk ezen a világon. Negyedszer, ez nem elérhetetlen vágy.

Nemrégiben olvastam valahol egy nagyon találó történetet. Egy este az apa fáradtan érkezett haza, ám két gyermeke mindjárt a nyakába ugrott, és azt szerették volna, hogy foglalkozzon velük. Neki azonban ehhez már nem volt ereje. Az újságban viszont, amit éppen olvasni készült, felfedezett egy földgömböt ábrázoló képet. Darabokra vágta, és odaadta a gyerekeknek, rakják össze. Gondolta, eltart nekik egy darabig, addig ő nyugodtan elolvashatja az újságot. Alig telt el azonban pár perc, már jöttek is az összerakott földgömbbel. Apjuk nem értette, hogy sikerült ez nekik ilyen gyorsan. Nevetve mutatták, hogy a földgömb másik oldala egy emberalakot ábrázolt. Elég volt azt összeállítani, és megvolt a földgömb is. Valahogy így van ez az életben is. Ha összerakjuk az embert, a világ magától helyreáll.

Függetlenül attól, ki vagy, mit tettél, Isten elfogad olyannak, amilyen vagy. A Biblia szerint Jézus Krisztus azért is jött közénk, hogy teljességgel éljük az életet. Érdemes kipróbálni!

A szerző az apostoli egyház lelkésze