Az együttléten legyen a hangsúly

Mert sajnos, nincs minden családban lehetőleg vidéken élő nyugdíjas, ám jó karban lévő nagyi, nagynéni, rokon, akire rá lehetne bízni, s aki örömest vállalná a gyereket, gyerekeket. Ahol nincs, ott a szülő gondban van. Noha a nyári táborok választéka aránylag bőséges, a napi foglalkoztatókban is örömüket lelnék a kisebbek és a nagyobbak egyaránt, ám gyakran a fizetendő napi díj magassága nem teszi lehetővé ezt a fajta biztonságos nyaraltatást.

Mert bizony, elmúltak azok az idők, amikor egyes iskolák szerveztek nyári tábort, s három héten át eseménydús programot biztosítottak a tanulóknak. A pozsonyi Dunai utcai iskola nyári táborait néhány lelkes tanár szervezte, de az előkészületekbe, majd magába a tábori munkába bevonták a középiskolás növendékeket is. Mindenki jól járt, a tanárok éppúgy, mint a diákok (javult a viszony közöttük), de leginkább a szülők, hiszen jó helyen, jó társaságban tudhatták gyermekeiket. És mert az iskola sok mindent önköltséges alapon szervezett, így a hátrányos helyzetben lévő családok is állni tudták a költségeket. Szerintem nincs egyetlen – ma már deres hajú – növendéke sem az alma maternek, aki ne állítaná, hogy az iskolai táborokban töltött nyarak, élmények felejthetetlenek.

Táborozni élmény

A pszichológusok manapság azt ajánlják, hogy a 6-8 éves gyerekek ne táborokban, hanem inkább nappali foglalkoztatókban töltsék a szünidő egy részét. Azért, mert a kicsik nem szívesen válnak el éjszakára szüleiktől, nehezen hagyják ott az ismert közeget. Nem vitás, biztos vannak félénkebb kisiskolások, de ha felkészítjük őket az elválásra, ha felkeltjük érdeklődésüket a rájuk váró kalandok iránt, gond nélkül vészelik át az első otthonon kívül töltött éjszakát. (Anno az iskolai táborban vezetőként épp a legkisebbek csapatát vezettem, s az esti honvágyat úgy oldottam meg, hogy a mama helyett a jóéjszaka-puszit jómagam cuppantottam a gyerekek arcára.)

A 9-12 éveseket viszont már bátran el lehet küldeni táborokba, ám jó úgy szervezni a nyaraltatást, hogy ne egymaga, hanem egy-két ismerősével, barátjával utazzon.

Több szülőnek gondot okoz a táborozáshoz szükséges alapcsomag összeállítása. Bár általában a szervezők adnak egy listát, fontos, hogy a felnőttek gondoljanak arra: a gyerek méretéhez, erejéhez igazítsák a hátizsákot. Követelmény a napi tiszta alsónemű, majd annyi póló és zokni, hogy legalább kétnaponta váltani lehessen. Márkás öltözékre nincs szükség, viszont nélkülözhetetlen a strapabíró ruházat, a hosszú és rövidnadrág, a melegítő, a vastag pulcsi, a fürdőruha, a vízálló dzseki, és a szandál, strandpapucs mellé a zárt lábbeli is. A szokásos tisztasági csomag tartozéka a két törülköző, a naptej, jól jön a szúnyogirtó is, fontosak a gyerek szokásos gyógyszerei, használati utasítással együtt persze.

Szervezés kérdése

Vajda Katalin özvegy, három iskolás korú gyermek édesanyja, s mert nem számíthat a nagymamák, rokonok segítségére, a vakáció szervezésébe bevonja gyermekeit is. – A legidősebb fiam 13, a középső 10, a kicsi 8 esztendős. Július első hetében a fiaim kénytelenek kitakarítani szobájukat. Mivel alszanak még, amikor munkába megyek, elkészítem a reggelijüket, és bár esténként mindig megbeszéljük, egy papírra is felírom, mit egyenek ebédre. Telefonon ébresztem őket fél kilenc körül, és a nap folyamán többször ellenőrzöm, elvégezték-e a napi teendőket. Amikor megjövök a munkából, kimehetnek a játszótérre, a hideg ebéd után meleg vacsorát kapnak. A két nagyobb rendszeresen cserkésztáborban, majd számítógépes táborban tölt két-két hetet, a kicsinek eddig be kellett érnie a napi foglalkoztatóval. Mivel az osztálytársaival lehetett, élvezte. Az is tetszett neki, hogy a gyerekszoba csak az övé volt. Az idén sátortáborba utazik, kissé tartok attól, hogyan vészeli majd át az első „magányos” éjszakát. Köztudott, hogy nem árt az először táborba utazót felkészíteni a rá váró szép élményekre, de arra is, hogy ha bármi gondja akad, hazatelefonálhat, s végső esetben a felnőttek érte mennek. A fiaim fontosnak tartották a rendszeres levélváltást, míg kisebbek voltak képeslappal, később levéllel szereztem örömet nekik. Érezték, hogy gondolok rájuk. Ha minden igaz, az idén három hét szabadságot vehetek ki. Jó volna együtt elutazni valamerre, de erre nem futja. Nagyjából megszerveztük már a programot, a választék színes, a fiaim igényei alapján állt össze: jó időben úszás, gyalog- vagy kerékpártúrák, fagyizás, esőben társasjáték, kártya, esti párnacsata, olykor mozi.

Közös időtöltés

Nem vitás, a közös családi nyaralás a szünidő legfontosabb része. – A közös élmények nem függenek az anyagiaktól – hangsúlyozza Vajda Katalin. A kirándulás belefér a költségvetésbe, a hagymás zsíros kenyér és a málnaszörpös víz jobban ízlik a természetben, a tó partján, mint a konyhaasztalnál. Az esti szalonnasütésnél bámulni lehet a csillagokat, és jókat lehet beszélgetni arról, ki hogyan képzeli el a jövőjét – állítja meggyőződéssel az özvegy édesanya.

Kulccsal a nyakban

Mint minden évben, az idén is lesznek, akik otthon töltik a szünidőt. Nem árt tudatosítani, hogy a kulcsos gyerekeket nem intézhetjük el „a vigyázz magadra” intelemmel, fontos megbeszélni velük a rájuk leselkedő esetleges veszélyeket, a manapság egyre gyakrabban előforduló káros hatásokat. Tudatni kell velük, hogy bár megbízunk bennük, kötelesek egy megbeszélt időben életjelt adni magukról, s betartani a játékszabályokat.