Az orleans-i szűz. A domrémyi szegény parasztlány, Jeanne d’Arc rövid élete legszebb pillanatait 1429 nyarán élte, tizenhét esztendősen. Három hónap leforgása alatt sikeresen megküzdött Franciaországért, megmentette hazáját az angol megszállóktól.
Az egyetlen ismert női áldozat
Jeanne sikere saját szilárd hitével, a tömegsszuggesztióval, a történelmi helyzettel és a korral magyarázható. Történelmileg valójában ő a teljes lehetetlenség: a francia előkelőség, amint hallgatja az alantasak közül is a legalantasabb lényt, a parasztlányt. A régi vallási szellem és az új hazafiság, egyesülve a mágikus szüzességgel és a korral, amely szerette a furcsaságokat és a halállal táncolt, formálta meg az orleans-i szüzet – és égette meg őt -, majd létrehozta belőle Szent Johannát.
Jeanne d’Arc halála politikai szükségszerűség volt. Az angoloknak be kellett bizonyítaniuk, hogy hangja az ördögtől származott, és mindenki más számára sokkal előnyösebbnek tűnt mártírként, mint elvenen. Mi a csodát kezdtek volna vele, ha életben marad? Transzvesztita volt, férfiruhába öltözött. Alacsony származású, és csak véletlenül jutott előkelők társaságába. Tán csak nem akart élete végéig ott maradni?
Jeanne nő volt, és nőként minden korlátot áttört, minden bilincset lerázott, melyet az isten és a férfiak a nők számára felállítottak. Feltétlenül megnyugtatóbb volt az égi üdvösséget elnyervén, mint veszélyes példaként a földön. Caknem 500 esztendőbe került, míg Jeanne d’0Arc szentté válhatott, de már ezt megelőzően szobrot kapott.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.