Az azúrkék tenger fürdőzésre csábít

Isztria déli részén, a Kvarner-öböl menti üdülőhelyek, települések a 19. század végén alakultak ki. A nyugalmat árasztó Abbáziában, a mai Opatijában 1844-ben Hignio Scarpa fiumei (rijekai) patrícius pazar villát építtetett felesége számára. A Villa Angiolina neves személyiségeket fogadott, elsőként Jellasics horvát bánt látták vendégül. Ezt követően az Osztrák–Magyar Monarchia színe-java pompás villákat, nyári lakokat építtetett Abbáziában. Az elegáns nyaralóhelyet nem kerülte el Ferenc József sem – néhány éve emlékét a nevét viselő tengerparti sétány őrzi, de járt a városban II. Vilmos német császár, II. Oszkár svéd király, a bolgár cár, valamint Európa szinte valamennyi uralkodója is. A politikusokon kívül neves művészek is ellátogattak a hangulatos Abbáziába: Isadora Duncan, Csehov, Puccini, Mascagni, Benjamino Gigli, Lehár Ferenc és Kálmán Imre.

A monarchia történelmi levegőjét ma is őrzi az üdülőhely, bár az épületek nem annyira fényűzőek, mint száz évvel ezelőtt. Abbázia parkjaiban temérdek rózsa nyílik, a botanikus kertben pedig Távol-Keletről, Dél-Amerikából, Ausztráliából hozatott különleges növényekben – himaláji cédrus, ginko-biloba, magnólia és japán kamélia – gyönyörködhet a nyaraló. A mediterrán éghajlatnak és több gyógyforrásnak köszönhetően Abbázia klimatikus gyógyhellyé vált, ahol jelenleg is, tavasztól őszig asztmában és reumában szenvedők kezeltetik magukat.

Pettyek a tengerben

Manapság egyre többen vágynak arra, hogy körbehajózhassák a Kvarner-öböl kisebb-nagyobb szigeteit. Mert míg napközben a kies, háborítatlan öblökben úszásra, búvárkodásra, napozásra van lehetőség, délután, illetve este, amikor a sziget fővárosában kiköt a hajó, a nyaraló a várossal ismerkedhet.

A legkönnyebben Krk szigete közelíthető meg, melynek északi része sziklás és a bora szél miatt kopár, déli oldala viszont zöld, lankás és nyaralásra alkalmas. Az azonos nevű fővárosnak 5500 lakosa van (a szigetnek 18 ezer), ám a fő idényben megötszöröződik a létszám. Ennek ellenére nincs tumultus, elegendő a szálláshely, és falatozókban, tavernákban, hangulatos éttermekben enyhítheti a vendég éhét, szomját.

Egyre több strandon a tengervíz kiváló minőségét jelző kék zászló lobog, de a tagolt tengerpart kisebb és nagyobb plázsain is áttetsző, kristálytiszta az Adria. A szigeten több nudistastrand (FKK) működik, az elkerített és őrzött területek zavartalan, kukkolásmentes pihenést nyújtanak. A helybeliekkel borozgatva tudom meg (a nagy hőségben vízzel keverjük a vörösbort, a bevanda a legjobb szomjoltó), hogy háromféle Isztria létezik: fehér, vörös és szürke. A félsziget belseje kopár, szürke sziklák jellemzik a tájat. Az északnyugati part a Fehér Isztria nevet kapta, hiszen a sziklákat a tenger hullámai nyaldosták fehérre. A déli vidék a talaj színe miatt – rózsaszínből vérvörössé válik – a Vörös Isztria. Elpanaszolták, hogy bár a szőlőtőkéken óriási, mézédes szőlő, a gyümölcsösben őszibarack és füge terem, a fiatalok elhagyják őseik földjét, mert a talaj felszántása, művelése emberfeletti erőfeszítéssel jár.

Só, juhsajt és csipke

Ugyancsak kettős arculatú az 50 kilométernyi, hosszúkás Pag szigete is. Körbehajózva egyik kopár sziklás oldala holdbéli tájhoz hasonlít. De amikor kikötünk, majd bejárjuk a sziget egyes városkáit, számos csodával szembesülünk. Nem a rendezett homokos, illetve apró kavicsos strandok látványa fogott meg, hiszen a Kvarner-öbölben ez a természetes, hanem Pag város hangulata, látványosságai. Ilyen a helyi sólepárló, amely Horvátország só szükségletének 70 százalékát adja. Vagy a pagi csipke. Nem horgolótűvel készül, hanem hagyományos tűvel. Ugyanis varrják. A 84 éves Maria Fabiani tíz éves kora óta, napi 8-10 órán át varrja a csipkét. A város hírnevét öregbíti az idén megalakulásának 100. évfordulóját ünneplő csipkeiskola, újabban az alapiskolákban, választott tantárgyként oktatják. A helyi sajtüzem terméke, a pagi juhsajt világhírű. Jellegzetes ízét a hegyoldalak növényzete adja. Télen a szél felkorbácsolja a tengert, a sós víz pedig bepermetezi a legelőket. A juhok teje ettől válik különlegessé. „A sajt meg attól, hogy legalább öt hónapon át érlelik, rendszeresen forgatják, és olíva olajjal kenegetik, tisztítják. Hét liter tejből egy kiló sajt készül, nem győzzük kielégíteni az igényeket, 200 tonna sajtot gyártunk évente, de a paski sirből csak 80 tonnát” – magyarázza Ante Oštarič, majd megjegyzi: száraz vörösborhoz illik a legjobban. Kipróbáltuk, igaza volt.

Naturista-paradicsom

Rab szigetén 1934-ben VIII. Edwárd angol trónörökös és kedvese, Simpson asszony vezették be a meztelen fürdőzést. A jól felszerelt FKK strand mellett Rabon sok a hangulatos kis plázs, a leglátogatottabbak a San Marinói Rajska plaža és a lopari homokos strand. Aki magányra vágyik, a több kilométeres parton talál megfelelő fürdési lehetőséget. A tenger mindenütt áttetsző, tiszta, ne tévesszen meg senkit a közelinek tűnő tengerfenék látványa. Ne számoljon azzal, hogy még le tud állni, gyakran 5-10 méteres a mélység. A horvátok óvják kincsük tisztaságát, bár akadnak rosszmájúak, akik szerint csak azért tiszta a tenger, mert a náluk bedobált szemetet az áramlás az olasz partokhoz sodorja. Lehet benne valami, s talán ez az oka annak, hogy az olaszok tömegei töltik a nyarat Horvátországban.

Rab kultúrtörténeti különlegességein kívül – a középkori városmag négy harangtornya, a könynyező Krisztus-szobor, a ferencesrendi kolostor – érdekesek a feketetölgy-erdők és az örökzöld cserjék. A szigeten honos 5-8 méteres viperáknak ugyan nincs méregfoguk, a lakatlan hegyoldalakon azért inkább kerüljük a velük való találkozást.

Árak

A horvát pénznem a kuna, az árakat azonban az euróhoz viszonyítják (1 euró 7 kuna; 1 kuna 5,40 korona). Egy gombóc fagyiért 5 kunát kérnek. Fél liter csapolt sör 15 kuna. A presszókávé 5 kuna, tejjel 6, a kapucsínó 7 kuna. A másfél literes palackozott ásványvíz 5,70-7 kuna. A spagetti 40, a csevapcsicsi 38, a pizza 20-40, a kenyér 6-7 kuna. (p)