Az amerikaiak lazítanak a veszélyeztetett fajok védelmén

Az új szabályozás – amelynek részleteit még nem hozták nyilvánosságra - csökkenteni fogja a vadon élő állat- és növényvilág életterét, és szakértők szerint veszélybe sodorja túlélésüket is. Egyúttal veszélyezteti a védett állatokat, köztük a fehérfejű rétisast vagy a grizzly medvéket, illetve lehetővé teszi levételüket a védett fajok listájáról.   

Az előkészített változtatás várhatóan új bányászati, olaj-, és gázkitermelési engedélyeket tesz lehetővé azokon a vidékeken, ahol védett állatok és növények élnek. Ezzel lényegében jelentősen visszanyesik a veszélyeztetett fajokról szóló törvény előírásait. Előírják, hogy egy-egy faj védetté nyilvánítása előtt a jövőben a gazdasági megfontolásokat is figyelembe véve számításokat kell végezni. A jelenleg érvényben lévő törvény ezt nem írja elő, sőt, kifejezetten a gazdasági hatásoktól független, csakis a tudományra alapozott döntéseket fogad el. 

A The New York Times amerikai napilap idézte David Bernhardt belügyminisztert, aki azt állította, hogy az új szabályozás „modernizálja majd a veszélyeztetett fajok védelméről szóló törvényt, és jobban átláthatóvá teszi az alkalmazását”. A védett fajokról szóló törvényt még Richard Nixon elnök írta alá 1973-ban, és azóta ez a törvény biztosította, hogy egyes fajok ne pusztuljanak ki. Több mint 1600 fajt véd az Egyesült Államokban. Szakértők e törvény áldásos hatásának tudják be, hogy például nem tűntek el végleg a hosszúszárnyú bálnák, a Tennessee államban honos bíborszínű kasvirágok vagy a floridai manátuszok (tengeri tehenek). 

Wilbur Ross kereskedelmi miniszter hétfői közleménye szerint az új rendelkezések „illeszkednek az elnök ígéretéhez arról, hogy enyhít az amerikai polgárokat érintő szabályozási terheken anélkül, hogy feláldozná állat- és növényfajaink védelmét”. 

A rendelkezés várhatóan hamarosan megjelenik a hivatalos közlönyben, és az attól számított 30 napon belül lép életbe.Környezetvédő csoportok máris aggodalmaikat hangoztatták, mondván a változtatások katasztrófát jelentenek az egyébként is veszélyben lévő vadvilágra. Drew Caputo, az Earthjustice nevű környezetvédelmi – köztük az óceánok védelme mellett is kiálló – szervezet vezetője újságírók előtt hangoztatta: „ha rövid távú gazdasági érdekek alapján születnek majd döntések, akkor egy sor faj végleges kipusztulására számíthatunk”. Caputo ennek alapján különösen a lármás daruk és a bizonyos fajta bálnák eltűnésétől tart. 

Az ENSZ három hónappal ezelőtt adta ki jelentését arról, hogy egymillió állat- és növényfaj tűnhet el az ember tevékenysége nyomán a Földről, és ezzel sokkal több állat és növény pusztulhat ki véglegesen, mint az emberi történelemben bármikor. A jelentés felhívta a figyelmet arra is, hogy mindennek következményeit éppen az emberek szenvedik majd meg. A jelentés szerint ugyanis e veszteségek aláássák majd az élelmiszer- és vízbiztonságot, valamint az emberek egészségét is.

Vannak azonban jó hírek is – ezúttal az észak-brazíliai Pará államból, ahol egy új selyemmajomfajt azonosítottak a kutatók. A felfedezés örömét persze beárnyékolja, hogy az apró főemlős hosszú távú túlélésére nagy fenyegetést jelent az élőhelyén zajló erdőirtás.

A Mico mundurukura keresztelt új faj, amely a térségben élő munduruku törzsről kapta a nevét, az Amazonas-medence azon területén él, ahol nagymértékű illegális fakitermelés és mezőgazdasági terjeszkedés folyik – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A kutatók szerint az állatok az infrastrukturális beruházások, így az út- és erőműépítések miatt is egyre inkább kiszorulnak a természetes élőhelyükről.

A majom felfedezésének helyszíne alapján a szakemberek úgy vélik, hogy a faj egy nagyjából 55 ezer négyzetkilométernyi területen él Pará állam délnyugati részén.

Az amazóniai selyemmajmok többségétől eltérően a Mico mundurukunak nem fekete, hanem fehér farka van, amely egyből szemet szúrt a brazíliai Nemzeti Amazóniai Kutatóközpontnál dolgozó Rodrigo Costa Araújónak.

„Csaknem hét napon át hajóztunk a Tapajós folyón, mire elértünk arra a helyre, ahol felfedeztem az új fajt” – idézte fel a szakember. Hozzátette: „amikor először megláttam a távcsövön keresztül a selyemmajmokat, nagyon izgatott lettem, mivel a fehér farok nagyon szokatlan tulajdonság az újvilági trópusok főemlőseinek körében”. (MTI, ú)