Az allergiák kialakulásának hátteréről

És diagnosztika, a bajmegállapítás tudományának fejlődése révén több esetet azonosítanak. Ám más is közrejátszhat.

Alapjaiban minden ember szervezete egyformán működik, de adódhatnak pici eltérések, afféle működési hibák. Valaki immunrendszere megfelelően működik, másé harmatgyengén. Allergiák kialakulásában szerepe lehet a genetikai hajlam és a környezeti tényezők kettősének. Nem meglepő, egyeseknél sosem lép fel, másoknál több anyag is bajt okoz, és egész életüket megnehezíti.

Az immunrendszer túlérzékenysége miatt – kinél enyhe, kinél heves – allergiás reakciót válthatnak ki a pollenek, rovarcsípések, gombaspórák, állati szőrök, halak, tengeri herkentyűk, zöldségek, gyümölcsök és az ezekkel megevett műtrágyamaradványok, csótány, dísznövények, élelmiszerek mesterséges adalékanyagai, gyógyszerek, gumi, fémek, kozmetikumok, tisztítószerek és más vegyi anyagok, műanyagok, ipari légszennyezés és sok egyéb. A napfény előidézhet nap-allergiát. Ismert a vízallergia. Szapora szívveréssel járó bármely tevékenység, torna és szex is kiválthat anafilaxiát, amitől jelentősen leeshet a vérnyomás, ezért veszélyes; ugyanerről egy lengyel tanulmányban azt írják, séta is kiválthatja (Current Allergy and Asthma Reports, 2011). Egy 1986-os esettanulmány egy olyan nőről szólt, akinél allergiás tüneteket okozott a férje spermája és izzadtsága is, ez az első ismert eset, amikor valaki emberi verejtékre volt allergiás (Contact Dermatitis).

A tisztálkodás fontos, de mértékkel. A mai felnőttek gyerekévei lazábban folytak. Minket is féltettek szüleink néhány évtizede, mégsem gondolták, hogy minden, még a kerti föld pora is árt. Semmi bajunk nem lett attól, ha felmásztunk a cseresznyefára és piszkos kézzel odafönt jóllaktunk terméséből (permetezés híján biztonságos volt, beletöröltük tyeplákinkba, és máris ettük). Épp ellenkezőleg, az akaratlanul megevett kevéske kosz erősített bennünket. Immunrendszerünk fiatalkorban való kondicionálásának fontossága nem mese, ezt alátámasztja egy egérkísérletek alapján írt tanulmány (Science, 2012). Néhány évtizede senki nem zuhanyozott naponta többször, vegyi anyagokkal teli tusfürdőkkel. Legtöbbünk nem is vált allergiássá. „Valójában a napi zuhanyozás akár árthat is az egészségnek […] Az egész életen át gyakori fürdés vagy zuhanyozás csökkenti az immunrendszer azon képességét, hogy az ellássa a feladatát.” (Harward Health Publishing, 2019).

Ma, főleg az iparosodott országokban, egyre romlik a helyzet. Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia (AAAAI) honlapjáról: világszerte az emberek 10–30%-át érinti allergiás nátha. Gyógyszerek mellékhatásai a népesség 10%-át is érinthetik, kórházba kerülő betegek akár 20%-át. Egész szervezetre kiható túlérzékenységi reakció, anafilaxiás sokk következtében bekövetkező halálesetek akár 20%-át gyógyszerek okozhatják.

Azért is nőhet a szénanáthások, autoimmun betegségben, élelmiszerallergiákban szenvedők száma, mert az érintettek fiatalként kevésszer vagy sosem kerültek érintkezésbe olyasmikkel, amelyek kiválthatták volna a fő védvonalukat erősítő folyamatokat. Sok mai szülőn eluralkodik a túlzott tisztaságmánia, a mértéktelen fertőtlenítési kényszer, a mindentől óvás, emiatt kevesbedik az esélye, hogy a gyerek mikrobákkal érintkezzen, ami kifejezetten gátolja, hogy szervezetük védekezési ereje megerősödhessen. Ezért alakulhatnak ki allergiák, asztma, autoimmun betegségek. Erről szól az 1989-ben megfogalmazódott „higiéniai hipotézis”.

Kutatások igazolták, élnek rajtunk hasznos baktériumok, sokmilliárdnyi. E mikroorganizmusok ökológiai rendszerének (mikrobiom) köze van immunrendszerünk egyensúlyához, bizonyos fajok pont ama immunsejteket gátolják, amelyeknek szerepe van az allergiás és autoimmun folyamat beindításában, ha tehát ezek hiányoznak, kialakulhat allergia, autoimmun megbetegedés (Science, 2015). Egy kutatás során hat ember alkarja bőrén 182 baktériumfajt azonosítottak (PNAS, 2019). Laikusként is beláthatjuk, ha e mikroszkopikus élőlények összességének ártunk a művi tisztálkodószerekkel, ne csodálkozzunk, ha gyengül külső védvonalunk.

Lakó- és munkaterünk tisztán tartása is szükséges. De a túlzott fertőtlenítés árthat. Egy kutatásban arra voltak kíváncsiak, a baktériumokat hatékonyan elpusztító fehérítő milyen hatással van a gyerekekre; bő 9000, spanyolországi, hollandiai és finnországi gyerek (6 és 12 év közöttiek) vett részt a vizsgálatban. Kiderült: influenza, hörghurut, mandula-, orrmelléküreg- és tüdőgyulladás gyakoribb volt ama otthonokban, ahol használtak fehérítőt (Occupational & Environmental Medicine, 2015). Egy új-zélandi kutatás farmokon felcseperedő és nem farmokon élő gyerekek eseteit vizsgálva arra jutott, azoknál, akiknek anyukái a terhesség alatt farmokon éltek, 50%-kal kevésbé valószínű az asztma megjelenése, jelentősen kisebb valószínűséggel alakul ki náluk allergia, ekcéma, szénanátha. A szerzők szerint a hátterében az állhat, a farmokon élő nőknek megadatik a lehetőség, hogy kapcsolatba kerüljenek esetlegesen allergiát kiváltani képes anyagokkal, állatokkal, gabonákkal, szénával, és az ezeknek való kitettség megteremti a lehetőséget a testük számára, hogy antitesteket hozzanak létre a magzat részére is (European Respiratory Journal, 2008).

Összegzésként elmondható, megannyi kutatás igazolja, az immunrendszer korai megedzéséhez elengedhetetlen, hogy minél többféle anyaggal érintkezzenek a kisgyerekek, hogy szervezetük a későbbiekben megfelelően reagáljon, ha kapcsolatba kerül ezzel-azzal. És minthogy elsősorban immunrendszerünk véd bennünket, ennek megfelelő működéséhez szükséges alkalmat teremtenünk ahhoz, hogy erősödjön.