Az állam négy alappillére

Már megünnepeltük a magyar állam ezredik évét, de nem tudatosítottuk, hogy első királyunk a nyugati társadalmak négy alapjából csak kettőt valósított meg, a másik kettőre ezer évet kellett várnunk. Amennyire az első ötszáz évben a megvalósult kettő elégnek bizonyult ahhoz, hogy politikai és katonai tekintélyünk legyen Európában, a második ötszáz évben már egyre inkább az a kettő lett volna fontos, amiről annak idején nem intézkedtek.

Ezer éve minden teljes értékű nyugati társadalom, és ebből fakadóan az állam, négy lábon állt:

1. Kiépült és működött a feudális földbirtokon alapuló államszervezete.

2. A nyugati kereszténység klérusának szervezete segítségével érvényesült az erkölcsi rendje.

3. Többé-kevésbé politikai autonómiát élvező városokban élt a lakosság legalább tizede.

4. A feudális államéval többé-kevésbé azonos etnikumú polgársága volt.

Szent István az első két feltételt megvalósította. Ezzel államunkat ezer évre működésképessé tette. Az uralkodó osztályt jelentő földbirtokos réteg ezer éven át az államiság és a kor viszonyainak megfelelő alkotmányosság garanciájául szolgált. A Rómából irányított kereszténység klérusa érdekeit biztosító hatalommal és befolyással rendelkezett. E kettős alapon a magyar nemesség államszervező hatalma és nyugati kereszténységünk példaszerűen működött.

A magyar állam azonban a nyugat-európaiaktól eleve különbözött abban, hogy aránytalanul sok volt az adózás alól mentesített nemes. Amíg például Franciaországban, a feudális államok mintapéldányában, a lakosság egy százalékát tették ki a nemesek, nálunk hat százalék körül mozgott az arányuk. A nemesség nagy számából két fontos karaktervonásunk következett: egyrészt a nagyszámú nemesség igyekezett korlátozni a király hatalmát, másrészt az átlagos nemes hatodannyi – jobbágytól származó – jövedelmet mondhatott magának, mint nyugat-európai társa. Az elsőből fakadt államunk viszonylagos alkotmányossága, a másodikból nemességünk viszonylagos szegénysége.

A magyar államban nagyon gyenge volt az urbanizáció, és alig volt polgárság. Márpedig a nyugati társadalmak fejlődésének motorja kezdettől fogva a város és annak polgársága volt. E két súlyos társadalmi hiányosságunk a nomád múltunkból fakadt. A sztyeppepásztorok társadalmaiban kevés volt a város, és abban is idegen etnikumú, az államhatalomból kirekesztett kereskedők, iparosok éltek. Ehhez az uralkodási tradícióhoz híven Szent István sem alapított városokat, és ami keveset örökölt, azokba is idegen etnikumú népeket hívott.

A nemesség és a klérus hatalma azonban az idők múltával egyre kevésbé bizonyult elégségesnek a társadalmi és gazdasági felzárkózásra. A nemesi felkelésre és a lovas pásztorokra épülő katonai hatalmunkat megtépázta a puskapor megjelenése, minek következtében a városok gazdasága és a polgárok fegyelmezettsége vált a fő katonai erővé. Ezt a változást szimbolizálja Mohács. A vallási egységet aláásta a protestantizmus megjelenése. A végső döfést pedig az adta, hogy az iparosítás következtében a város és annak polgársága lett a vezető társadalmi erő.

A magyar társadalomnak e kettős fogyatékossága, az alacsony urbanizáció és a magyar etnikumú polgárság hiánya, a vasúti hálózat kiépítésével, az iparosítás idősze-rűvé válásával tragikussá vált. Ideje lenne belátni, hogy többek között ezen hiányosságunknak lett a következménye Trianon.

A nyugati mértéket megközelítő urbanizációt csak a 20. század végére értük el. Még tragikusabb következményekkel járt a magyar polgárság vészes hiánya. A kiegyezés után ugyan megindult a gyors polgárosodás, de ez alapvetően a zsidóság térhódításán keresztül valósult meg. A 20. század közepére ugyan már volt polgárságunk, de abból még mindig szinte teljesen hiányzott a magyar etnikum. A földbirtokait időn túl megőrző arisztokrácia és az erősödő magyar úri középosztály a zsidó polgárság előretörésétől megriadt, és ahelyett, hogy a magyar parasztokat és munkásokat segítette volna abban, hogy polgárrá válhassanak, a zsidókat akarta kirekeszteni, majd Hitler tanácsain felbuzdulva kiirtani.

A megoldást éppen a szovjet megszállás polgárellenes buzgalma hozta meg. A bolsevik diktatúra hiszterikus iparosítása felgyorsította az urbanizációt. A magyar etnikumú reálértelmiségről pedig azzal gondoskodott, hogy a még gyenge polgári maradványokat is kiirtani akaró szándékkal tömegesen vitte a nép fiait a felsőoktatásba. Az volt a szándéka, hogy munkás- és parasztszármazású fiatalokból megbízható, parancsait teljesítő tisztviselők legyenek. A népi értelmiségből azonban éppen a rendszert megdöntő erő, majd a rendszerváltás után polgár lett.

Mióta megszabadultunk a szovjet megszállástól, és rátérhettünk a nyugati demokráciák útjára, társadalmunk valóban négy lábon állhat. Elértük az urbanizáció kívánatos szintjét, és polgárságunkban többségbe került a magyar etnikum. Kiépült a magyar társadalom eddig hiányzó két alapja is. Tegyük hozzá, hogy a jelenkorra a magyar társadalom ezeréves két pillére vesztett korábbi, elsődleges jelentőségéből. A világ globalizálódása, történetesen az EU tagság az államok politikai szuverenitását korlátozza. A vallások klérusának szerepe is csökkent. Ezzel szemben az urbanizáció és a polgárság hatalma alapvető igénnyé vált.

A fentiek tudatában bátran mondhatjuk, hogy jövőre a magyar állam úgy lesz tagja a nyugat-európai közösségnek, hogy ezer év után először rendelkezik a modern társadalom mind a négy alappillérével.

A szerző közgazdász

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!