Az a fekete doboz

A nemrég történt szörnyű légi baleset után a sajtóban gyakrabban találkozhattunk a fekete doboz kifejezéssel, mint máskor. Mely fekete doboz egyébként nem is fekete, hanem narancssárga, a könnyebb megtalálás végett. Ez a nem fekete fekete szerkezet olyasmi, mint az emlékezet, vagy inkább lelkiismeret, igen, a repülőgép lelke: minden fontos adatot megjegyez, eléghetetlen, így aztán segít kikövetkeztetni, mi történhetett a gép fedélzetén.

Az egyén életútjának is megvan a maga fekete doboza, mely következetesen jegyzi a lét repüléseit, a késztetéseket, örömöket, kudarcokat, süllyedéseket és felemelkedéseket, nyugalmi állapotokat, no meg a navigációs kudarcokat is. Mert ugyanis minden ilyen mélyen belevésődik az isteni emlékezetbe. Hiszen a Teremtő nem hagyott el minket, kitartóan figyeli valamennyiünk minden lépését. „Uram, te megvizsgáltál és ismersz engem – ujjongott már az ószövetségi zsoltáríró –, szemmel tartod akár járok-kelek, akár pihenek..., még nyelvemen sincs a szó, és te már érted egészen..., ha fölmennék az ég magasába, te ott vagy..., ha felölteném a hajnal szárnyát, s a tenger szélső határára szöknék, ott is a te kezed vezetne, és jobbod tartana engem.” (Zsolt 139, 1–10) Tehát az említett műszaki fekete doboztól eltérően, Isten a mi életutunkat nem száraz információként jegyzi egy későbbi rekonstrukció céljából, ő azonnali segítséget kínál a bajban, jobbját ajánlja fel, mely megtart vészhelyzetekben.

A tragikus sorsú repülőgép negyvenhárom utasának egyetlen túlélője sajtótájékoztatóján olyan újságírói kérdést is kapott, hogy mivel magyarázná csodás megmenekülését. Ő mosolyogva tett említést arról a négylevelű lóheréről, melyet az egészségügyi igazolványában hordott, de azt is megvallotta, hogy a baleset bekövetkezte után imádkozott. Minden bizonnyal a döbbenet imája volt az, hogy egyedül ő maradt életben. Elismerte, minden bizonnyal hatással lesz ez a további életére is. Talán átérezte, micsoda ereje lehet az imának. Talán úgy kezdi majd észlelni a világot, hogy az bármikor kialhat. Hiszen az ember nem ismeri sem a napot, sem az órát.

A hittel töltött ima erejéről vall az e vasárnapi evangélium is. Főszereplője Jézus, akihez a leprás fordul segítségért: „Ha akarod, meg tudsz tisztítani engem.” (Mk 1, 40) Ha akarod – tehát a te akaratodnak és a te szavadnak teremtő ereje van, felemelhet, megmenthet, életre kelthet. Abban a fent említett isteni emlékezetben, a lét fekete dobozában jegyezve van minden életrezdülés. Ha Isten akaratával kinyitom, Mindenek ura elkezdheti áldásos tevékenységét, kinyújthatja jobbját, hogy érintésével átadja korlátlan hatalmát. „Akarom, tisztulj meg!” – válaszolt Jézus, és mind a mai napig ezt válaszolja mindenkinek, aki hatalmas hittel és bizalommal hozzá fordul.

Jelképes az a tény is, hogy a légi katasztrófa előtt pár perccel a pilóta kilépett az irányítótorony hatásköréből, s maga vette át az irányítást. Hogy ez volt-e a repülőgép lezuhanásának oka, nem tudni, ám azt biztosan tudni, hogy a vallásos életben az Istennel való kapcsolat megszakítása egyértelműen oka bárminemű esésnek. Ha valaki megszünteti a kapcsolatot Jézussal, mint ahogy azt a kétkedő Péter tette a Genezáreti tó hullámai közepette. A kapcsolat megszüntetése után nem végződhet másként, mint a magasból való zuhanással. Igen, minden keresztény navigátora az úton Jézus, aki megadja a pontos koordinátákat: „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (Jn 14, 6). Másként fogalmazva, aki nem lép rá Krisztus útjára, az ő igazsága által vezérelve, a kísértések és krízishelyzetek sötétjében elveszíti tájékozódási képességét, és lezuhan.

Martin Farkaš főhadnagy túlélte. Azt kívánjuk neki, hogy egyedülálló tapasztalata által vezérelve ezentúl még többet imádkozzék, és még inkább Istenre támaszkodjék, mintsem a négylevelű lóherére. Hogy csodás megmenekülése elmélyítse benne a természetfeletti igazságok keresésének vágyát, az élet és halál igazságáét, s leginkább azét az egyetlenét, aki élet és halál felett – ő most már tudja – valóban uralkodik.

A szerző római katolikus pap