Autista gyermeket szülhet a stresszes kismama

San Diego. Kapcsolatot mutattak ki a terhesség alatti stressz és az autizmus között. Azok a nők, akiket terhességük közepe táján jelentős stressz ért – elvesztették férjüket, elbocsátották őket munkahelyükről, vagy egyszerűen el kellett költözniük – nagyobb arányban szülhetnek autista gyermekeket, mint stresszmentes társaik – állítják az Ohio State University Medical Center kutatói.

A Society for Neuroscience San Diegóban megrendezett éves találkozóján tartott előadásában dr. David Beversdorf, az OSU Medical Center (Ohio State University Medical Center) agykutatója, beszámolt egy vizsgálatról, melyben 188 olyan nőt vizsgáltak, akik autista gyermeknek adtak életet. A kutatóknak sikerült kimutatniuk, hogy sokan voltak köztük olyanok, akik terhességük közepén, a 24. és a 28. hét között komoly stressz ért. „A kutatók évek óta foglalkoznak a betegség genetikai alapjaival. Vizsgálatunk most azt bizonyítja, hogy az autizmus külső tényezőkhöz is kapcsolódik, mint például a prenatális (szülés előtti) stresszhez” - nyilatkozott a kutató.

Beversdorf és kollégái arra kérték az édesanyákat, hogy adjanak számot a terhesség alatti komolyabb stresszes eseményeikről. A vizsgálat autista gyermekek és 92 Down-kóros gyermek édesanyáira, illetve 212 olyan anyukára terjedt ki, akiknek gyermeke teljesen egészséges volt. A kutatók a stresszélmények hatását négyhetes időközönként egy pszichológiai mérőskála segítségével mérték. A vizsgálat során olyan eseményeket értékeltek „jelentős” stresszélményként, amelyek az érintett nők életét alapvetően megváltoztatták: a szeretett személy, vagy éppen az állásunk elvesztése.

Beversdorf kitért arra, hogy a szülés előtti kilenc hónap bármely négy hetében bekövetkezett komoly traumáról a Down-kórosok, illetve az egészséges gyermekek anyukái is rendre beszámoltak, de az autista gyerekek anyukáinak kétszer akkora arányban volt részük hasonló élményben az adott négy hét során. A stresszélmények időpontja ráadásul megfelel annak az időszaknak, amelyben a magzat kisagya kialakul, és az autista gyerekek agyának pontosan ez a régiója különbözik jelentősen az egészséges gyerekekétől.

Az autizmus neurológiai alapokon nyugvó rendellenesség, mely az élet korai szakaszában, általában hároméves kor előtt jelenik meg. Az autista gyerekek nehezen érintkeznek másokkal, nyelvi lemaradásuk van, és a viselkedési minták beszűkült, ismétlődő tárházából merítik megnyilvánulásaikat. Ezek a tünetek általában egész életüket végigkísérik.