Árvizek Kárpátalján - nem az erdőgazdálkodás miatt

Kárpátalja főerdésze azokra az őt és hivatalát ért sajtóbírálatokra reagált, amelyek a Kárpátok erdeiben folyó rablógazdással hozták összefüggésbe a július végi áradások okozta károkat. - Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia már az 1998. novemberi nagy árvíz után rehabilitálta a kárpátaljai erdészeket, rámutatva, hogy az erdő ugyan jelentős csapadék-visszatartó tényező, de nem a legfontosabb, sőt, a 2001-es árvíz után ez a tényező a 13. helyre került a vízlefolyást lassító körülmények sorában - idézte a szakembert az ungvári zakarpattya.net.ua internetes hírújság.
Murga kifejtette: Kárpátalja erdőségei 700 millió köbméter vizet képesek visszatartani, de 2001-ben kétmilliárd köbméternyi eső zúdult le, és az idei áradást is az igen nagy mennyiségű csapadék okozta Nyugat-Ukrajnában. A főosztályvezető szerint Kárpátalján nem csökken az erdők területe, hanem éppenséggel növekszik. A vidék erdősültsége 1942-ben 42,6 százalékos volt, de tavaly már 52 százalékos, mondta, és hozzátette: a hektáronkénti famennyiség Kárpátalján 309 köbméter, ezt Európában csak Svájc előzi meg, 348 köbméterrel (Magyarországon hektáronként 179 köbméter).
A fakitermelés mértékéről szólva Murga hangsúlyozta: ipari célból fákat csak a kárpátaljai erdők 43 százalékán vágnak. Egészében is a megyében az éves fanövekménynek mindössze egyharmada kerül fűrész alá, miközben - szerinte - Európában a növekményvágás eléri a 100 százalékot. (MTI)