Áprilistól 2%-kal nőnek a kvóták

Az összesen 2,84 millió tonnát jelentő növelés egyenlő feltételek mellett alkalmazandó a 27 tagállamra. A javaslatot az EU tejágazatának kilátásairól szóló jelentés kíséri, amelyet a Tanács a 2003-as KAP-reform idején kért. Ebből kiderül, hogy a tej iránti igény 2003 és 2007 között növekedett és várhatóan tovább növekszik 2007 és 2014 között. A világpiaci kereslet és árak tekintetében egyaránt kedvezőek a kilátások. A jelentés alapján teljes mértékben indokolt a 2 százalékos emelés. A Bizottság reményei szerint a Tanács és a Parlament képesek lesznek gyorsan határozatot hozni, lehetővé téve a növelés április 1-jei hatálybalépését.

„A KAP-reformot követően a gazdálkodók szabadon termelhetnek a piacra, a korlátozó tejkvóták azonban nem egyeztethetők össze ezzel a céllal – mondta Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. – Az elmúlt években tanúi voltunk a tejárak ugrásszerű emelkedésének és a magasabb kvóták iránti növekvő igényeknek. Az elkövetkező években Európában és világszerte tovább emelkedik a nagy hozzáadott értékű tejtermékek – különösen a sajtok – iránti kereslet. Fel kell készíteni gazdálkodóinkat a fokozott kereslet kielégítésére.”

A Bizottság a 2003-as KAP-reform részeként eredetileg a kvóta további 2%-os növelését javasolta az Agenda 2000-ben 11 tagállamra már megállapított 1,5%-os emelésen felül. A Tanács a további növelés ellen döntött, de felkérte a Bizottságot, hogy a reform teljes végrehajtása után, a végleges határozat meghozatala előtt nyújtson be jelentést a piaci helyzetről.

A 2003-as reform számos más változást is hozott a tejpiaci rendszerbe annak érdekében, hogy az jobban reagáljon a piac jelzéseire – többek között a vaj és a sovány tejpor intervenciós árának csökkentését. Arról is megállapodás született, hogy a kvóták 2015 áprilisában megszűnnek. A pozitív piaci fejlemények és a reform együtt eredményezték azt a 2007-es helyzetet, amelyben a rendszer 1968-as létrehozása óta először nulla az export-visszatérítések mértéke és üresek az intervenciós raktárak. A belső értékesítési támogatások szintje szintén nulla, ahogyan azt a reformot követően előirányozták.

A piaci kilátásokról szóló jelentés következtetései szerint a bővülő sajt- és frisstej-termelés 2003 és 2007 között további 5,5 millió tonna tejet emésztett fel, miközben összességében nem változott a tejtermelés. A Bizottság elemzése alapján 2007 és 2014 között további 8,0 millió tonna tejre lenne szükség a növekvő – főként sajt iránti – belső kereslet kielégítésére. Ugyanakkor a világpiaci kilátások pozitívak, különösen a kialakulóban lévő piacokon növekszik az uniós élelmiszerek iránti kereslet. A kvóták változatlanul hagyása megakadályozná az EU-t a növekvő kereslet kiaknázásban és az egészséges árszintek kialakításában. A Bizottság elemzése szerint a piac bőséges lehetőségeket kínál a 2 százalékos kvótanövelés elnyelésére. Noha az elemzés a kvótatöbblet teljes felhasználását veszi alapul, a többlettermelés valós hatása valószínűleg ennél korlátozottabb lesz, figyelembe véve a mostani helyzetet, amelyben több tagállam nem használja fel teljes kvótáját. (eu-info)

Az alábbi táblázatban kivonatosan a közép-európai tagországok és néhány meghatározó tejtermelő ország tejkvótáit ismertetjük.

Ország Kvóta (kg-ban)

Csehország 2 792 689 620

Magyarország 2 029 861 200

Lengyelország 9 567 745 860

Szlovákia 1 061 603 760

Ausztria 2 847 478 469

Románia 3 118 140 000

Németország 28 847 420 391

Franciaország 25 091 321 700

Olaszország 10 740 661 200

Hollandia 11 465 630 280

Egyesült Királyság 15 125 168 940