A városok az általános felmelegedés első számú áldozatai

A Föld hétmilliárd lakójának több mint fele él városokban. Az ENSZ szerint 2050-re az arányuk eléri a 70 százalékot, azaz a mintegy 6,4 milliárd főt.

Az urbanizáció ugrásszerű növekedése mindenekelőtt Ázsiát érinti (több mint 60 százalékos várt növekedés), valamint a jelenleg félmilliónál kisebb lélekszámú városokat.

A Rio+20 elnevezésű, június 20-22-i nemzetközi csúcstalálkozó előkészítésére hétfőn Londonban összegyűlő tudósok szerint a metropoliszokat sújtják majd mindenekelőtt a jövőbeli általános felmelegedés hatásai.

"Ők vannak az első vonalban, az általános éghajlatváltozás okait és hatásait tekintve egyaránt" – mondta Cynthia Rosenzweig, a NASA Goddard Űrkutatási Tanulmányok Intézetének szakértője.

2100-ig a kánikulák, aszályok, viharok és árvizek gyakoribbak és intenzívebbek lesznek. A deltatorkolatokban vagy a partok mentén épült városoknak a tenger vízszintemelkedésével kell számolniuk, amely közvetlenül fenyegeti a lakóhelyeket és az ivóvízellátást, nem beszélve a közlekedési és energiahálózatokról.

2003-ban, a valaha feljegyzett legmelegebb nyáron a kánikula mintegy 35 ezer ember halálát okozta Európában. Márpedig egyes klímaszakértők előrejelzése szerint 2040-ig a nyári átlaghőmérsékletek kétévente meghaladják a 2003-as szintet.

A városokban vannak olyan részek, ahol a hőség négy-hat fokkal is meghaladhatja a környező vidék hőmérsékletét – mondta Alex de Sherbinin, a New York-i Columbia Egyetem Földtani Intézetének munkatársa. A nagyobb hőség annak köszönhető, hogy a fák nélkül, csupasz utcák bitumenje visszaveri a napsugarakat, az összezsúfolt épületek akadályozzák a légmozgást, a klímaberendezések pedig az utcára fújják ki a benti meleget.

A veszélyt felismerve több város máris intézkedett a probléma megoldása érdekében: fehérre festették a háztetőket, hogy visszaverjék a napsugarakat, likacsos úttesteket építenek, hogy az esővíz újra feltölthesse a földalatti vízrétegeket, fákat ültetnek és parkokat létesítenek menedékhelyként a hőséggel és közúti szennyezéssel szemben. A fejlődő városoknál a megelőzés is megoldás lehet: olyan urbanizációs terveket kell készíteni, amelyek figyelembe veszik a népsűrűséget, az energiafelhasználást és közlekedési hálózatot, hogy ne legyen később szükség költséges fejlesztésekre.

2005-ben negyven város tömörült a C40-városok Éghajlatváltozási Vezetői Csoportjába (Cities Climate Leadership Group), és öt évvel később a Polgármesterek Világtanácsa megtartotta első kongresszusát az éghajlati változáshoz való alkalmazkodásról. Jelenleg 60 város osztja meg egymással az ötleteit és bevált gyakorlatokat.