A törpeállam óriás akar lenni

Az EGT az Európai Unió és az Európai Szabadkeresekedelmi Társulás (EFTA) országainak szervezete. Az EU-val való együttműködés fejében a 3 EFTA-tag, Liechtenstein, Izland és Norvégia jelentős összegekkel adózik az uniós kasszának. Ezekből a tíz újonnan csatlakozó ország is több millió euró nagyságrendű támogatásokat kapna. Norvégia és Izland szolidaritásból csatlakozott a liechtensteini vétóhoz.

VÁRATLAN VÉTÓ

A szerződést aláírta a tizenöt jelenlegi uniós tagállam, a tíz csatlakozó ország, ám egyelőre meghiúsult az EGT bővítése, mivel Liechtenstein kedden teljesen váratlanul és egyoldalúan elutasította a már előkészített szerződés aláírását. Az ok a hercegség vitája Csehországgal és Szlovákiával. A diplomáciai konfliktus a Beneš-dekrétumok miatt robbant ki. Ezekre hivatkozva telepítettek ki ugyanis 2,5 millió német nemzetiségű polgárt, köztük liechtensteinieket is a volt Csehszlovákia területéről, vagyonukat pedig a csehszlovák állam elkobozta. A hercegség uralkodója, II. Hans-Adam szerint ekkor az uralkodói családot is kár érte. A két utódállam viszont ezt mindeddig nem volt hajlandó elismerni, mivel nem kaptak garanciát arra, hogy a hercegség nem nyújt be kártérítési igényt az elkobzott javakért.

A javak, amelyekről szó van, főleg Csehország, illetve Morvaország területén találhatók, főleg kastélyok és várak. A miniállam a területét többszörösen meghaladó földterületeket követel Csehországtól. Elenyésző részük van Szlovákiában, de mivel Pozsonyban is érvényesek a Beneš-dekrétumok, Liechtenstein Szlovákiára is vonatkoztatja kifogásait. Azzal érvel, hogy a második világháború idején az ország semleges volt, ezért teljesen jogtalanul kobozták el a liechtensteiniek vagyonát.

Az EUobserver.com híroldalnak Jan Petersen norvég külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy lehetetlen továbblépni az EGT bővítésének ügyében addig, amíg nem oldódik meg ez a konfliktus, de szerinte ez nem gyengíti az aláírandó egyezményt. Juhász Endre magyar tárca nélküli miniszter szerint azonban megeshet, hogy Vaduz komoly akadályokat gördít a bővítés elé. Csehország kemény harcra készül, nem hajlandó feladni pozícióit és területeit, s abban bízik, hogy a nagyok komoly nyomást gyakorolnak majd a pici országocskára. Szlovákia sem vette komolyan a vétót, hajlandó tárgyalni a hercegséggel, ám engedi valószínűleg nem fog.

HERCEGI DIKTATÚRA EURÓPA KÖZEPÉN

A Népszabadság beszámolója szerint nem ez az első eset, hogy az uralkodó összetűzésbe keveredett Európával. Hans-Adam ugyanis az Európa Tanács véleménye szerint diktatórikus módszerekkel kormányozza harmincezer lakosú „birodalmát”. A legutóbbi alkotmánymódosítás feljogosította az uralkodót arra, hogy tetszése szerint bármikor megvonja a bizalmat a kormánytól és újat nevezzen ki helyette, vagy hogy feloszlassa a parlamentet. A herceg sajátosan értelmezi az alkotmánymódosítás eredményét: véleménye szerint ezzel a közvetlen demokráciát terjesztették ki az államban, és az ő jogait korlátozták.

A napilap felidézi, hogy az alkotmánymódosítás megszavazására úgy vette rá az ország népét, hogy azzal fenyegetőzött, ha nem fogadják el a javaslatot, lemond és Ausztriába költözik. A napilap beszámolója szerint az Európai Tanács ugyan megfigyelőket is küldött az országba, de semmit nem tudtak elérni, mivel a liechtensteiniek rajonganak uralkodójukért, aki bejelentette, ha Brüsszel tovább feszíti a húrt, készek kilépni az ET-ből. (-rn-, -ex, nép)