A tojáshéj aranyat ér

A növények elégtelen kalciumfelvételének több oka is lehet. Az egyik a nedvességhiány az intenzív termésnövekedés idején. A probléma azonban a nitrogénnel és káliummal erősen trágyázott talajokban is előfordul, ahol ezek az elemek antagonisztikusan hatnak a kalciumra, és így gátolják a kalciumfelvételt, még akkor is, ha a talajban bőségesen van kalcium. A növény azonban nem tudja felvenni a gyökerekkel, és foltok kezdenek kialakulni, amelyek sok tekintetben hasonlítanak a paradicsom termés gombabetegségeire. 

A szakértők azt tanácsolják a kertészeknek, hogy a nem megfelelő kalciumbevitelt pótolják lombpermetezéssel. Ugyanakkor kipróbálhatunk egy tudományosan tesztelt, bár kis mennyiségben alkalmazott tojáshéj-műtrágyát is. 
Egy növényeken végzett részleges kísérletben ez már egy hónapos használat után kiváló hatásúnak bizonyult. A kísérletben három trágyázási lehetőséget választottak. Az első növény nem kapott műtrágyát, a második 100 gramm, a harmadik 150 gramm műtrágyát kapott 1 kg talajra. A műtrágyát hétnaponta juttatták ki, és minden alkalommal laboratóriumban meghatározták a talajban lévő kalcium mennyiségét. Ennek eredményeként megállapították, hogy a tojáshéjnak nagy jelentősége van a növénytáplálásban. 

A növényeken végzett kísérlettel párhuzamosan egy humán kísérletet is végeztek, amelyben kalciumhiányban szenvedő nők szedtek speciálisan erre a célra készített tablettákat. A tojáshély ez esetben is nagy sikert aratott. 

 A kísérletet azzal indokolták, hogy az éttermekben, iskolákban, óvodákban naponta rengeteg hulladék keletkezik, többek között tojáshéj formájában is. Ezért egy indiai egyetemen úgy döntöttek, hogy megvizsgálják a tojáshéj újrahasznosításának lehetőségeit, és hasznos hasznos árucikként népszűsítik azt. Az érvek egyértelműek voltak – egy tojás héja a tojás teljes tömegének 11%-át teszi ki. Ebben a tizenegy százalékban akár 91%-ban is megtalálható a kalcium-karbonát, amit a növények sokkal jobban befogadnak a talajból, mint a mészkőből származó kalciumot, és pozitívan befolyásolja a talaj pH-értékét is.

De hogyan is készül ez a műtrágya? Az eljárás rendkívül egyszerű, nem igényel laboratóriumot, és bárki meg tudja csinálni. A műtrágya elkészítéséhez 12 tojás héját használták fel, amit felöntöttek 6 csésze vízzel és 10 percig forralták. Ezután leszűrték a vizet, és sütőpapírral bélelt tepsire terítették a héjakat. Így estétől reggelig hagyják száradni a héjakat. Reggel 200 °C-ra melegítették a sütőt, és 10 percre betették a tepsit. Amikor a héjak kihültek, már csak porrá kellett őrölni a tepsi tartalmát. (pluska)