A szervezet napi ritmusa órákban

Szervezetünk alkalmazkodóképessége bámulatra méltó. A hőmérséklet-ingadozásokat kiegyenlíti: az izzadással hűtjük magunkat. Amikor csökken a vérnyomás, a szív gyorsabban ver, így korrigálja a változást. De a szervezet természetes állapota nem állandó. A kutatók rájöttek, hogy minden – a vérnyomástól kezdve az agyműködésig – a napciklussal változik. E felfedezés új gyógyítási módszereket kínál a rosszindulatú daganatok és a szív-érrendszeri megbetegedések elleni harcban.

Húsz orvos közül egy jártas az egyre nagyobb jelentőségű kronoterápiában, vagyis a gyógyítás és az idő kölcsönhatásában. Az American Medical Assontion vizsgálatai szerint négy orvos közül három változtatni szeretne a helyzeten, „mert ebben a tudományágban robbanás következett be”. Az orvosok ez idáig úgy néztek a kronoterápiát komolyan vevő kollégáikra, mint valami idegen bolygóról jött lényekre.

Az orvostanhallgatókat arra tanítják, hogy a krónikus betegségben szenvedőknek állandó gyógyszeradagot kell szedniük. A kronoterápia ismerői szerint ez a lehető legrosszabb módszer. Az asztmások például főleg éjjel szenvednek. A roham alatt megduzzad a hörgőnyálkahártya, majd görcsösen összehúzódik a hörgők izomzata, miáltal fokozódik a szűkület, a besűrűsödött nyák elzárja a hörgőnyílásokat. A betegek többsége igyekszik megtartani az orvos utasítását, és az asztma elleni szereket éjjel-nappal „szinten tartja”, naponta négyszer inhalál, illetve beveszi a tablettát reggel, este.

A kutatók rájöttek, hogy délután egy nagy adag szteroid vagy hörgőtágító éppolyan biztonságos, mint néhány kisebb adag, viszont az éjjeli rohamokat hatásosabban kivédi. Az asztma éjjel uralkodik. A hajnal a vérnyomás és a szívbetegségek ideje. A szívroham reggel kilenckor kétszer olyan gyakori, mint este tizenegykor, részint, mert éjjel a vérnyomás jelentősen csökken, s hajnalban, amikor új napot kezdünk, emelkedik. A legtöbb vérnyomáscsökkentő 18-20 órai biztonságot ad. Mivel a betegek többnyire reggel veszik be a gyógyszert, éppen akkor hat a legkevésbé, amikor a betegnek a legnagyobb szüksége volna rá. Reggel hétkor bevesszük a vérnyomáscsökkentőt, kilenc előtt kezd hatni, de a szervezet addig védelem nélkül kénytelen átvészelni a nap négy legnehezebb óráját. A lefekvés előtt bevett tabletta elejét venné a hajnali veszélyeztetettségnek, viszont veszélyesen csökkentené a vérnyomást. Tehát a megoldás olyan gyógyszer, amely hosszú ideig hat, de a bevétel után csak négy óra múlva kezdi kifejteni a hatását. ĺgy elalvás előtt bevéve biztosítékot nyújtana a kora reggeli órákban.

Az óra azt is megmondja, hogyan lehet harcolni a rák ellen. A kutatási eredmények bebizonyították, hogy a rosszindulatú daganat elleni gyógyszer mellékhatása kisebb, ha a napnak csak egy bizonyos szakában kapja a beteg. A mellrákműtétet sem mindegy, mikor végzik. Azoknál a nőknél, akiket a havi ciklus félidejében operáltak, tíz évvel a beavatkozás után 30 százalékkal nagyobb volt a túlélési arány, mint azoknál, akiket a ciklus más napjain.

Órával a kézben

Az ember reggel nem úgy érzi magát, mint mondjuk délután, s ennek egyszerű az oka: a szervezet funkciói óránként változnak, 24 órás körforgásban. Ez a lüktetés determinálja az ember életét, a születését és a halálát. A szülési fájdalmak a leggyakrabban éjfél és reggel hat óra között kezdődnek, s az emberek többsége a kora reggeli órákban hal meg.

3 óra: a változás órája

A szimpatikus idegrendszer átveszi az ellenőrzést a szervezet felett. A bőr vérerei összeszűkülnek, megkezdődik a hevülés fázisa, nő a test belső hőmérséklete. A szervezet fokozatosan készül a munkára.

4 óra: légszomj jelentkezhet

Néhány betegségnél a tüdő ebben az órában a test leggyengébb láncszeme. A hörgő simaizmai nagyon öszszehúzódnak, a légutak összeszűkülnek, a levegővétel, a légzés a legnehezebb. Az egészségesek különösebb megrázkódtatás nélkül vészelik át a légutak megterhelését, a legtöbben nem is tudatosítják. Az asztmásoknak viszont ez komoly vészforrást jelent. A következmény: a hörgők olyannyira beszűkülnek, hogy a hajnali órában az asztmásokat – gyógyszeres védelem hiányában – álmukból veri fel a roham. De amióta a kronomedicína felismerte a kölcsönhatást, az asztmás betegeket megfelelő gyógymódban részesítik.

5 óra: a vesék pihennek

A veseműködés mélyponton van. Egész éjjel takarékra kapcsolt, a vesék kevesebb vizeletet továbbítottak a húgyhólyagba, kevesebb mérgező anyagot választottak ki. A biológiai ritmus ez esetben a javunkat szolgálja, ugyanis ha a vesék egész éjjel aktívabbak volnának, többször is kénytelenek volnánk kimenni a toalettre. Az éremnek azonban másik oldala is van: a vizelet éjjel sűrűbb, a húgysav könnyebben kicsapódik, következésképp megnő a vesekőképződés lehetősége. Miután megreggelizünk, szervezetünk ismét táplálékhoz és folyadékhoz jut, a vesék ismét aktivizálódnak.

6 óra: a kezdés ideje

A belső óra elindította a szervezet működését. A szív egyre gyorsabban kezd dolgozni, a vérnyomás veszedelmesen emelkedik. A vérben glukóz – szőlőcukor – és aminosavak jelennek meg, ebből merítenek energiát a sejtek. Az erőkifejtés megterheli a szervezetet. Sok súlyos beteg nem bírja a terhelést, állapotuk roszszabbodik, gyakori a haláleset.

7 óra: a kalóriák nem hizlalnak

Az emésztőcsatorna csúcsra jár, a vastagbél szintúgy, ez tehát a legmegfelelőbb idő arra, hogy felkeressük a mellékhelyiséget. A gyomor is könnyebben megbirkózik a kiadós reggelivel. Az ilyenkor elfogyasztott szénhidrát nagy része az anyagcsere-folyamatban energiává alakul át, és a következő órákban felhasználódik. A reggeli kalóriák tehát nem hizlalnak. A vér 40 százalékkal több férfihormont tartalmaz, mint éjfélkor. Sok férfi ezért ilyenkor érzi a legerősebb nemi vágyat.

8 óra: veszélyben a szív

A kora reggeli órákban nemcsak a vérnyomás-emelkedés veszi igénybe a szívet. További veszélyek leselkednek, különösen a beteg szívre, amikor is az artériák beszűkülnek a meszesedés miatt. A trombociták felhalmozódása ilyenkor a legmagasabb, a vérlemezkék hajlamosak az összetapadásra, vérrögök képződésére, trombózis alakulhat ki, ami képes elzárni a beszűkült szívereket. A folyamat legsúlyosabb következménye az infarktus. A szívbetegek védekezhetnek a veszély ellen. Itt csak egyet említünk: mellőzzék a dohányzást, s ha képtelenek lemondani róla, legalább reggel ne gyújtsanak rá. Ilyenkor a szíverek különösen érzékenyek a nikotinra, a szokásosnál is jobban összehúzódnak, tehát könnyebben váltanak ki fájdalmat, angina pectorisos tüneteket.

9 óra: kortizon fel, limfociták le

A mellékvesekéreg hormonja, a kortizon eléri a vérben a legmagasabb szintet. Ennek egyik következménye a limfociták csökkenése az egész napi legalacsonyabb szintre. Mivel ezeknek a védősejteknek (a limfocitáknak) az immunrendszerben fontos szerep jut, a szervezet védekező reakciója most a legkisebb. A fertőző betegséget okozó baktériumok könnyű helyzetben vannak. Az orvosok megfigyelték, hogy az ebben az időben beadott védőoltás reakciója gyengébb (a bőr kipirosodása stb.), mint a délben beadott védőoltásé. A kronobiológusok tökéletesen ismerik ennek az időnek a furcsaságát. Az alkoholnak ilyenkor kétszer olyan erős a hatása, mint ha a nap bármely más szakában fogyasztanánk el ugyanazt a mennyiséget. Egy pohár bor vagy egy korsó sör kétszerte nagyobb bódulatot okoz, mint este. A hidegre is érzékenyebbek vagyunk ilyenkor. Néhány percig tartó fürdés után – 32 fokos vízben – vacogni kezdünk. Az izmok alig reagálnak a tréningre. A reggeli edzés alig növeli az izomerőt, viszont a fizikai erőnlét szempontjából előnyös.

10 óra: az agy csúcsformában

Ez a legmegfelelőbb idő a szellemi munka végzésére. A rövid távú emlékezet – amikor csak néhány óráig őrzi meg az ismereteket – ilyenkor működik a legjobban. A hangulat is a csúcson!

11 óra: csúcspont

A test legtöbb funkciója a legmagasabb értéket mutatja, a szervezet csúcsra jár, a legnagyobb teljesítményt nyújtja. Ez a legideálisabb idő a bonyolult és nehéz munkák elvégzésére. A csúcsforma a fizikai teljesítőképességre is érvényes, a szív- és az érrendszer a legnehezebb terhelést is bírja.

12 óra: megkezdődik a hanyatlás

A déli csúcs még tart, de a munkaképesség csökkenni kezd. Az aktivitás maximuma után természetesen jelentkezik a pihenési szükséglet.

13 óra: pihenni vágyunk

Többé-kevésbé négyóránként tör ránk az álmosság, az ember ilyenkor a legszívesebben szundítana egyet. Ez az alváskényszer 13 óra körül a legerősebb. Aki teheti, engedélyezzen magának negyedórai pihenőt. Annak, aki dolgozni kénytelen, ilyenkor sokkal nagyobb erőkifejtésre van szüksége, a teljesítménye mégis húsz százalékkal elmarad a normálistól. A máj is belefárad a munkába. Kétszer annyi epét választ ki, amely pedig az étkezés során elfogyasztott zsír feldolgozásához szükséges, de visszatartja a glükogént, ennek az energiaforrásnak a hiányát viszont az izmok érzik meg. A déli fáradtságot erősebben érezzük, ha sok és nehéz ételt fogyasztottunk. Hogy az étel eljusson az emésztőszervekbe, több vérre van szükség, így átmenetileg kevesebb vér jut az agyba.

14 óra: tarts szünetet!

A déli mélypont még tart. A test és az elme elernyedt, szünetet kell tartani. Az összpontosítás is nehezen megy, ilyenkor több hibát követünk el a munkában és a volán mögött, több a háztartási és a közlekedési baleset is.

15 óra: újabb erőáramlás

A teljesítőképesség kezd visszatérni. Érezzük az áramló energiát. Könynyebben legyőzzük a munka során felmerülő nehézségeket, de a 11 óra körüli csúcsformát már nem érjük el. A belső óra átáll. A szimpatikus idegrendszert felváltja a „pihenésfelelős” vegetatív idegrendszer, de ennek a hatása meglehetősen késve, csak néhány óra elteltével érezhető. A hajnali háromig tartó fázisban több vér áramlik a test belső szerveiből a külső szervekbe, a bőrben vérbőség következik be, aminek látható jelei is vannak. 15 óra tájban az ember könnyen izzad.

16 óra: a védőoltás ideje

Az immunrendszer igen aktív, mivel már nem gátolja a kortizon hormon. A védőoltás hatása ilyenkor a legerősebb, viszont az átmeneti mellékhatások (bőrpír, hidegrázás) szintén erősebbek valamivel, mint a reggel beadott védőoltáséi.

17 óra: újabb csúcsforma

Az ember ismét csúcsformában van, bár ez már kisebb csúcs, mint a délelőtti. A szív ismét több vért pumpál a keringésbe, az izmok munkabírása a legerősebb. Aki ilyenkor sportol, maximális erőgyarapodást szerez. A hasnyálmirigy működése a legaktívabb fázisába érkezik, ami meggyorsítja a bőséges estebéd megemésztését. Ilyenkor ízlik a legjobban az étel, mert az ízlelés és a szaglás érzékszervei a legélesebbek. Ez is a kortizon felhalmozódásától függ: minél kevesebb kortizon jut a vérbe, annál élesebbek az érzékszervek. Ilyenkor a legegészségesebb egy pohár bort meginni. Késő délután a szervezet ötször könnyebben dolgozza fel az alkoholt, mint kora reggel.

18 óra: készülődés a pihenésre

A test hőmérséklete 37,4 fok körüli, egy egész fokkal magasabb, mint hajnali háromkor, de ettől kezdve hajnali háromig csökken. Egyidejűleg lassul a létfontosságú szervek működése, a fizikai és szellemi képesség csökken, megkezdődik a felkészülés a pihenésre.

19 óra: nem erős a stressz

A szervezet legjobb órái már mögöttünk vannak. A stresszre is gyengébben reagálunk. Azonos stresszhelyzetben délben a szívösszehúzódások száma 35 százalékkal, most viszont csak 25 százalékkal növekszik. A csökkenő vérnyomás és a pulzus „kikapcsolásra” kényszerítik az embert.

20 óra: az autóvezetés csúcsideje

Az autóvezetők reakciói a leggyorsabbak. A reakcióidő két órával később már rövidebb, és éjjel kettőkor a reflexek a minimálisak. Csak reggel hétkor éri el ismét a megfelelő reakcióidőt.

21 óra: állj a gyomornak!

Az emésztőszervek megkezdték éjjeli pihenésüket. A gyomor mind kevesebb emésztőnedvet választ ki, éjféltájban szinte semmit. A bőséges esti étkezés megfekszi a gyomrot, megzavarja az alvást.

22 óra: nőnek a gyerekek

Az agyalapi mirigy – a gyerekeknél – mintegy egy órával elalvás után jelentős mennyiségű növekedéshormont termel. Az éjszaka folyamán ez még 3-6-szor megismétlődik, de a hormontermelés ekkor már kisebb. Igaz tehát, hogy a gyerekek álmukban nőnek.

23 óra: ágyban a legjobb

Legfőbb ideje, hogy lefeküdjünk, hiszen az éjfél előtti alvás a legegészségesebb. Az éjszaka első felében az üdítő mély alvás, a második felében a nyugtalan alvás van túlsúlyban. Ilyenkor szoktunk álmodni.

24 óra: a fájdalomérzet erős

Amikor a szervezet nyugalmi állapotban van, az agyműködés is korlátozott. Ide tartozik a fájdalom elleni anyagok termelése is. Aki fájdalmakkal járó betegségben szenved, az tudja, hogy éjfélkor erősebben érzi a fájdalmat, a fájdalomcsillapítók hatása is gyengébb, a szervezet nem reagál olyan jól rájuk, mint a nap más szakában. A fájdalom csillapítására nem elég egy tabletta.

1 óra: jön az álom

Sokak számára a legszebb idő. Jönnek az első álmok. Ébredésig még két-három álomfázis következik mintegy kilencvenperces időközökben.

(Karl J. Pflugbeil könyve nyomán)

A szervek napi ritmusa

Szerv Csúcsidő Mélypont

Máj l–3 óra 3–5 óra

Tüdő 3–5 óra 5–7 óra

Vastagbél 5–7 óra 7–9 óra

Gyomor 7–9 óra 9–11 óra

Lép és hasnyálmirigy 9–11 óra 11–13 óra

Szív 11–13 óra 13–15 óra

Vékonybél 13–15 óra 15–17 óra

Húgyhólyag 15–17 óra 17–19 óra

Vese 17–19 óra 19–21 óra

Keringés 19–21 óra 21–23 óra

Ált. energiafelhalmozás 21–23 óra 23–1 óra

Epehólyag 21–1 óra 1–3 óra

Ezt a tudást a következőképpen használhatja ki: ha ismeri a szervek csúcsidejét, akkor a gyógyszerek beadását vagy a mérgek kitisztítását, illetve az összes, a közérzet és az egészség javítását szolgáló cselekedetet napközben, a hold állásától függetlenül is a megfelelő időpontban végezheti el.

Vértisztító teát iszik például délután 3 és 7 óra között, szundikál egy kicsit délután egytől, nem reggelizik 9 után, kevesebbet dohányzik és iszik hajnali 1 és 5 között...