A szeretet és az odaadás napjai

A résztvevők között akadtak olyan párok, akik alig tíz éve kötöttek házasságot, de eljöttek lélekben megújulni olyan, 20-30 éve együtt élő csallóközi és mátyusföldi házastársak is, akiket a fiatalok csak irigyelni tudtak.

Mi újat tartogathat egy régi kapcsolat?

„Már a február 24-én kezdődött hétvége előtti napon meglátogattak bennünket olyan falubeli házaspárok, akik korábban részt vettek ilyen jellegű hétvégén. Nagy meglepetésünkre nem csak biztató szavakkal, hanem sok finom süteménnyel láttak el bennünket, amelyet a gellei hétvégére készítettek” – árulta el István, a találkozó egyik andódi résztvevője. A házas hétvégére feleségével együtt a lakhelyükön élő, ötgyermekes Puss Péter és Anikó biztatására jelentkeztek, akik már évek óta teampárként tevékenykednek a mozgalomban. Szlávik Antal hidaskürti plébános, az itteni házas hétvége közösség felelős teampapja nagy szeretettel köszöntötte Egyházgellén ez alkalommal Orosch János püspököt, aki Puss Sándor jezsuita atyával részt vett az egész találkozón. Szerda László és Valéria Nagyszarváról, a házas hétvége közösség felelős teampárja további két házaspárral közösen vezették a háromnapos elmélkedéseket. Mi tagadás, akadt olyan résztvevő is, aki bizony elsírta magát egy-egy olyan élet írta történet hallatán, amely nagyon meghatotta, mert egy saját, párjával együtt megélt pillanatot idézett fel a számára.

A szervezőktől a jelenlévő párok megtudták, hogy a Házas Hétvége Mozgalom (Marriage Encounter) 1968-ban indult Spanyolországból és az Amerikai Egyesült Államokból azzal a céllal, hogy a házasság és papság életszentségének megújítását és a szerzetesi elkötelezettséget megerősítse. Magyarországon osztrák házaspároknak és papoknak köszönhetően 1984-ben kezdett ismertté válni, előbb tolmács segítségével németül, később magyar nyelven tartották az első hétvégéket a nyolcvanas évek végén.

Szerelmes levelek áradata

Az ökumenikus szellemű mozgalom minden érdeklődő előtt nyitott, a jelentkezőknek legalább öt éve kellene már házasságban élniük. A hétvégéken a felek úgy találkoznak egymással újra, mint amikor először lángolt fel bennük a fenntartások nélküli szerelem. „Szeretetteljes kommunikációs technikát sajátítottunk el, amit elsősorban az önajándékozás és elfogadás kettősségében ismerhetünk fel, újra és újra felfedezhetjük egymást. Szerelmes leveleket írtunk egymáshoz, mint régen, amikor több száz kilométer választott el bennünket. Rengeteget beszélgettünk, csak egymásra figyeltünk, a szervezők minden egyebet levettek a vállunkról! Egyúttal köszönet jár a nagyszülőknek is, hogy a három napra vállalták a gyerekek gondozását. Nagyon melengető érzés volt viszontlátni a kedves kézírását, olvasni az őszinte, bizalmas megszólítást” – vallotta meg István és felesége. Elárulták, hogy a házassági fogadalom megújításakor a szervezők igazi lakodalommal lepték meg őket, amelyen nagyon jól érezték magukat. A többi párhoz hasonlóan ők is baráti kapcsolatot alakítottak ki a papokkal és a teamházaspárokkal a csoportfoglalkozások alatt. Az állandó központi témák ezeken a foglalkozásokon a következők voltak: találkozás önmagunkkal, találkozás a párunkkal, a közösséggel, és a mindenkit magához vonzó Atyával. Puss Pétertől és Anikótól megtudtuk, hogy az úgynevezett alapozó hétvége után a párok, papok, szerzetesek a területi csoportközösségekben folytatják az építő együttléteket. Egy ilyen találkozóra készülnek március derekán az Érsekújvárhoz közeli Andódon.