A szabadság a legfontosabb!

Legutóbb az új választójogi törvény tárgyalásakor szorgalmazták a kvótarendszert, mely szerint a választási listákon legalább minden harmadik jelöltnek a gyengébb nem képviselőjének kellene lennie. Csakhogy az érintettek, maguk a képviselő asszonyok között is megoszlottak a vélemények arról, szükség van-e ilyen pozitív intézkedésre.

Egyesek úgy vélték, ideiglenesen, átmeneti időszakra be kellene vezetni, mások viszont azzal érveltek, ez alkotmányellenes, s a dolog valószínűleg a taláros testület előtt kötne ki. Régebben ugyanis már próbálkoztak kisebbségi kvótákkal, ám az alkotmánybíróság döntése alapján megszüntették.

Az Európai Parlamentben a kvótarendszert elsősorban a szocialisták szorgalmazzák. „Ezzel együtt azt tudom mondani, hogy az alkotmány egyetlen területen teszi lehetővé a pozitív intézkedések meghozatalát, ez pedig a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenség” – magyarázta lapunknak Bauer Edit európai parlamenti képviselő.

Vannak országok, ahol ez működik törvény nélkül is, egyfajta morális imperatívum formájában. Bizonyos államokban – például Franciaországban – szigorú törvény szabályozza, hány nő legyen a választási listán. Nem konkrét számot határoz meg, hanem az úgynevezett „cipzárrendszert” kéri számon az egyes pártokon, és ha nem tartják be, nem kapják meg a támogatásukra szánt pénzösszegeket.

„Az európai gyakorlatok különbözőek, s én úgy érzem, nem helyes az a fajta ambivalens, kissé képmutató hozzáállás, amely Szlovákiára is jellemző, hogy a nők nem is akarnak közéleti szerepet vállalni, esetleg nem elég rátermettek. Ez ugyanis nem igaz. Ezen már régen túl vagyunk. Ha ezt a hozzáállást nem lehet másképpen megtörni, csak kvótákkal, akkor ideiglenesen talán mégiscsak alkalmazni kellene bizonyos pozitív intézkedéseket” – tette hozzá a magyar politikus.

A lakosok gondolkodásmódjáról, a hölgyekhez való viszonyulásról bizonyos következtetéseket lehet levonni abból is, hogy a lapunk által meghirdetett ankét döntőjébe – arra kerestük a választ, ki a 2005-ös esztendő legjelentősebb szlovákiai magyar személyisége – olvasóink egyetlen hölgyet se juttattak be.

Öllős László politológus a verseny eredményeinek az értékelésekor azt mondta, ez mindenképpen szembetűnő jelenség, s azzal függhet össze, hogy a szlovákiai magyar közéletben aránylag kevés a nő. Ezért azt javasolta a hölgyeknek: szerveződjenek, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak, még ha egy nőnek a közéletben ez nem is olyan egyszerű dolog!

Bauer Edit szerint elszomorító, hogy az olvasók egyetlen hölgyet sem javasoltak. Úgy véli, a felhívást „magyar magyarra” kellett volna fordítani, mert bár a magyar nyelv nem ismeri a nyelvtani nemeket, az olyan típusú megfogalmazások, hogy kerestetik az év szlovákiai magyarja, inkább azt sugallják, hogy férfiről van szó. „De valószínűleg nem ez rejtőzik a tények mögött, hanem – sajnos – inkább az, hogy elsősorban az jut az emberek eszébe, hogy ki az a férfi, aki erre a címre érdemes” – ismerte el Bauer Edit.

Noha a hazai politizálásból azóta, amióta az EP-be jutott, kevésbé veszi ki a részét, most sem maradt ki az MKP választási programjának az előkészítéséből, s azt fogalmazta meg belső célnak, hogy a képviselőjelöltek 25 százaléka legyen hölgy, vagyis az első húsz helyből legalább négyet-ötöt kaphatnának. Első lépésként elégedett lenne, ha legalább ez teljesülne. „Szerintem a párttagok között nem lenne gond ennyi jól felkészült nőt találni, aki semmivel sem lenne rosszabb, mint sok férfi kollégánk, sőt!” – tette hozzá. Az MKP most szombaton véglegesíti a választási listáját.

A Kereszténydemokrata Mozgalom nem híve a kvóták bevezetésének. Anna Záborská szerint mindenkinek szabadon kell eldöntenie, milyen életet akar élni: a családanya szerepét, a karriert vagy a közéleti szereplést választja-e, esetleg mindhármat szeretné kipróbálni. Úgy véli, nem kvótákra van szükség, inkább céltudatosságra, magabiztosságra kell szoktatni a gyengébb nem képviselőit, hogy bölcsen ki tudják választani a számukra legjobb megoldást. Ha valaki úgy dönt, otthon marad, s elsősorban édesanya akar lenni, meg kell neki adni mindennemű segítséget, hogy ezt a munkát is megfelelően értékeljék.

Ha viszont belép a politikai életbe, ez nem jelentheti azt, hogy automatikusan a családi életet vagy a szakmáját fel kell adnia, hanem az adott politikai pártnak segítenie kellene, hogy a hölgy összehangolhassa szakmai és magánéletét, s mindkét helyen megállhassa a helyét.

„Nem fordulhat elő, hogy a nőkre kulturális, politikai, szociális, gazdasági vagy bármilyen más nyomás nehezedjen, mert ez jelentősen befolyásolja őket a döntéshozatal során! Sokan a karrier mellett szeretnének gyereket is, de félnek, hogy emiatt elveszíthetik állásukat, ezért többen már a szülés után hat héttel inkább visszamennek dolgozni. Ezen mindenképpen változtatni kell! A legfontosabb tiszteletben tartani mindenki szabadságát” – tette hozzá érdeklődésünkre Záborská. (sza)

Főrendőrnő ellenőriz

Pozsony. Eleonóra Kročianovát nevezte ki Martin Pado belügyminiszter a rendőrség belső ellenőrzési szolgálatának élére, miután hétfőn leváltotta Štefan Jakubovičot. Kročianová eddig az Iglói Járási Rendőrkapitányságon dolgozott, a nyomozati osztályt vezette, egyben a járási rendőrkapitány-helyettesi posztot is ellátta. Jelenleg ő az egyedüli nő, aki magas irányító pozíciót foglal el a rendőrségi struktúrákban. A nyolc kerületi rendőr-főkapitány férfi, s a járási rendőrkapitányok közt is mindössze egy hölgy akad. (TASR, ú)