Utólag belátom, nem kellett volna elhamarkodott döntést hoznom az amatőr zenekarok versenyében az ötödik Zoboralji Rockfesztiválon. Miután négy együttes lejátszotta műsorát szombaton az alsóbodoki focipályán, magamban elkönyveltem a győztest.
A rockverseny győztese: Csak Van
A Csak Van hattagú: öt hús-vér ember és a kabalaplüss, Alan alkotja, aki nem hiányozhat egyetlen koncertről sem. Az örömmámorban úszó tagokkal közvetlenül az eredményhirdetés után beszélgettünk.
Ez most mérföldkő az együttes életében, ugye?
Viola Ferenc: Mindenképp. Első komoly sikerünk.
Első? Hiszen én évek óta rendszeresen találkozom plakátokon, fesztiválok programján a Csak Van zenekarral.
Szabó László: Együttesünket 2002 nyarán alapítottuk meg, majd gitáros- és billentyűscserét követően 2004 végén alakult ki a mostani felállás. Az új tagok komoly stílusbeli változásokat hoztak. Megszületett mostani stílusunk, amit nemes egyszerűséggel besza-rocknak neveztünk el. Ez tükrözi leginkább vicces egoizmusunkat.
Bíró Szabolcs: Amolyan baráti kör vagyunk, amely jól érzi magát, ha zenélhet. Nincsenek különösebb céljaink, nem akarjuk megváltani a nagyvilágot, de még Szlovákiát sem. Nincsenek kötöttségeink. Ebből kiindulva biztos mi vagyunk Dunaszerdahely környékének legvidámabb zenekara.
Kovács László: A minap valaki azt mondta rólunk, hogy nem piacorientált együttes vagyunk. Igaza van. Nincs stratégiánk, még célközönségünk sincs. Magunknak zenélünk, meg azoknak, akik azonosulni tudnak a zenénkkel, mondanivalónkkal.
Ebből kifolyólag fennáll annak a veszélye, hogy nem hagytok nyomot az utókornak, miután eltűntök.
Nagy Péter: És akkor mi történik? Semmi. Ez benne van a pakliban. Még ettől sem leszünk szomorúak.
Tudom, a zenészek nem szeretik, ha hasonlítgatják őket az idolokhoz, de ha közelebb akarunk jutni az érdekes, saját magatok által elnevezett stílushoz, kiket lehet megemlíteni a példaképek közül?
Szabó László: Hard-rock elemekre építünk. Legnagyobb kedvenc a Deep Purple. Különösen a nyolcvanas évek rockzenéjét szeretjük, a magyarok közül a Lordot és a P. Mobilt. Ezeken nőttünk fel.
Ne viccelj már, amikor ezek a zenekarok leginkább hódítottak, még csecsemők voltatok. Korotokból kiindulva szerintem a kilencvenes évek vitatott megítélésű zenéjén nőttetek fel.
Szabó László: Persze, ezeket hallottuk úton-útfélen a rádióból, de mi más mellett tettük le a voksunkat. A szüleink által hallgatott minőségibb zenét választottuk.
Viola Ferenc: Nekem a mai kor zenéje sem igazán jön be. Van egy-két üdítő kivétel, de inkább maradok a nyolcvanas évtizednél.
Stúdiófelvétel a nyereményetek. Most gyorsan készül néhány új dal, vagy a már meglévőket rögzítitek?
Bíró Szabolcs: Sok számunk van, a többségüket még csiszolni kell. Most az a legfontosabb, hogy két-három dalt megfelelő minőségben rögzítsünk, hogy a jövőben tudjuk használni, amikor a koncertszervezők anyagot kérnek tőlünk.
Csak Van
Bíró Szabolcs – ének
Viola Ferenc – gitár
Szabó László – basszusgitár
Nagy Péter – billentyű
Kovács László – dob
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.